Seregélyestől északnyugatra, Székesfehérváron át juthatunk el a leggyorsabban Iszkaszentgyörgyre. Egy újabb kastéllyal rendelkező településre, ahol viszont példa szerűen felújított, karban tartott és lakott kastélyt találhatunk, Mindezt újra István fényképei által. Nagy köszönet érte, A köszönő/ajándék Petőfi vers most: Azt hívém, hogy ....
Iszkaszentgyörgy már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. rómaiak, avarok, hun és germán törzsek lakták. Első írásos említése 1193-ból való.
A község első temploma valószínűleg a mai református templom elődje volt, a második 1392-ben épült fel, Iszkán, amit a Szentgyörgyi család nyomban le is romboltatott, hogy köveiből Szentgyörgyön építsen új szentegyházat.
1735-ből való az első írásos megemlékezés a kastélyról, melyet Amadé Antal épített. A család 1800-ban eladják a kastélyt veszprémi püspöknek, aki öccsének,adja át, majd annak utódainak kerül birtokába. A következő jelentős kastélyátépítés a század utolsó két évtizedében történik és 1908-ra fejeződik be.
A II. vh után volt az itt állomásozó szovjet csapatok kórháza, majd görög menekültek lakták, aztán egy ideig üdülőként, majd munkásszállóként funkcionált."A 60-as évek elején a községi tanács kezelésébe került, itt működött a tanácsi hivatal, a rendőrőrs, a gyógyszertár, a postahivatal, egy vegyesbolt, s a művelődési ház is itt kapott helyet klubokkal, könyvtárral, mozival, Volt itt OTP, autójavító vállalat, gyermekgondozó, iskola, valamint itt lakott 10 család: pedagógusok, egészségügyi dolgozók szolgálati illetve bérlakásban.
A falu belterületétől nem messze tört fel a Duzzogó forrás 28 °C-os vizével, ami fölé 1908-ban Pappenheim Siegfried fürdőépületet terveztetett, de ez ekkor nem épült meg, csak a két világháború között, akkor is szerényebb formában, de ez is impozáns volt. Márvánnyal bélelt két medence, másfél ölnyi borostyánnal bevont kőfal, melyet antik kőfaragványok díszítettek, vadszőlővel befuttatott öltözők és csobogó kristálytiszta forrásvíz. A fürdő még az 50-es években is működött, majd a helyi bauxitbányászat következtében a fürdőt tápláló forrás elapadt, a létesítmény teljesen tönkrement. A kerítés falába egykor beépített római kőfaragványok menekültek meg csupán a pusztulástól, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi őket.
A rendszerváltás után a kastély az állami vagyonkezelő tulajdonába került, lelakatolták, és az enyészetnek indult. Majd egy finn üzletember kibérelte és felújította , így most régi pompájában újra életre kelt:
István küldött is két fényképet a faluról és kastélyáról. Nagy köszönet érte újra!
A seregélyesi megrázó kastélyállapot után, egy megvalósult kastélyhelyreállítás a finn üzletember jóvoltából (aki magyarul is megtanult közben). Egészen más hangulatú . Jó lenne ha Seregélyes kastélyát is felkarolná egy elkötelezett érték megőrző üzletember, és "átvinné" a XXI. század értékei közé.-
A sors jótékony keze, hogy -erről a csodás történetről bár semmit nem tudtam,- Seregélyeshez én is a franciaországi kastély megmentéseket hoztam fel példának , lehetőségnek. Láthatóan a pénz bár fontos tényező, de csak akkor lesz pozitív végeredmény ha az épület iránti tisztelet a múlt értékeinek minél hűbb megőrzésével párosul. Ettől még lehet modern, XXI. századi kényelemmel, ellátva. üzleti célokat is szolgáló. Pontosan ezt a szemléletet látom a Kastélyból álomotthon sorozatban sok példán igazolva, hogy az épület, s korának tiszteletben tartása, felújított formában újra megtölti valódi élettel és értékkel a a kastélyt.
A személyes törődés, a személyes áldozatvállalás és a személyes kulturáltság nélkül nincs előrelépés .
Az én kedves falum sorozatban megismerkedhetünk a falu lakói által is a településsel . Ez egy nagyon kedves jó sorozat. Az elmúlt évben is már többször volt része, a blognak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése