Petőfi utca- Salföld

Megható ez az idős  Petőfi utcatábla Salföldrről! Urbán Ádám  fotográfus  ajándéka ez is. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers  sem marad el.

Hány erős vihart , perszelő napsütést állt ki az évtizedek alatt ez a tábla? Jó lenne azt is megtudni valahogy,  hogy mikor volt divatban ezen, piros szegélyű,  utcatábla kihelyezése errefelé, mert ritkaság. Lehet, hogy a Balaton környéki  települések  "divatja volt" régen, hiszen a  déli  parton  (Balatonfenyvesen is) a minap láttunk egyet. Általában  fekete szegély volt a táblákon, -ha egyáltalán  volt szegély-. A kék szegély is csak mostanában jött divatba. .

Virtuális  séta is lehetséges a Petőfi utcán , fehérre meszelt  Balaton felvidéki stílusú házak között, zöldséges vermek  mellett.Mamár ilyent  nagyon ritkán láthatunk.  A gyerekkoromban  más  vidékeken is  szokványos volt.

A köszönő/ajándék Petőfi vers: Ki a szabadba...

Virginás Kata Rebeka

verskedvelő 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld

Salföld " területén  már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.

Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.

A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: Salföld is elpusztult. Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek. Következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai  hátráltatták a falu újjászületését. Csak 1711 után éledt újra a falu.

Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.

A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt.

Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám..A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot. Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal." https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld

Petőfi utcák népe - Kiállítás!

Tegnap meséltem szerzőtársunknak Andreának, hogy  megnyílt a Petőfi utcák népe  kiállítás ,s hogy milyen kedves volt a  kurátor Virágvölgyi István levele és  Urbán  Ádám  fotóművész ajándéka kis  csoportunk gyűjteményébe. 

Mamár jött a fénykép, Andreától, hogy  hogy iziben  el is ment megnézni a Petőfi utcák népe  kiállítást, s küldött  két  fényképet is  róla! Remélem , hogy sokan megnézzük majd  egyenként, vagy kis  csoportokban!  Kedvcsinálónak Itt a két  fénykép Andreától. Természetesen  a köszönő/ajándék Petőfi vers  is  következik:

Majd biztosan mesél is róla , mikor találkozunk s akkor kibővítem a mostani bejegyzést az élményeivel.  

Kérlek Benneteket, hogy osszátok meg élményeiteket a kiállítás kapcsán, ha elmentek  megnézni, hiszen van a  blogunknak egy olyan része is amiben saját élmények közreadása történik Petőfit iletően, s persze a kiállítási élmény is de  tartozik.  

Petőfi Sándor : Respublika

Mészáros Gábor (sz.1986)

színész

https://www.mnt.org.rs/tagjaink/meszaros-gabor

Egyébként is  szerettem volna  megosztani Virágvölgyi  Istvánnak  kiállítást megnyitó beszédét, így most megragadom ezt az alkalmat erre. 

Kedvcsinálónak, elgondolkodtatónak is fontos, de  azon okból is, hogy sok gondolata  nagyon rímel arra amiért  mi  is gyűjtjük a Petőfi utcatáblákat! 

Jó érzés olvasni, hogy nem vagyunk egyedül "hobbynkkkal"

Igazán tartalmas, érzelemdús és egyben  racionális, pontos beszéd volt!

https://capacenter.hu/viragvolgyi-istvan-megnyitobeszede/

Virágvölgyi István( sz:1982) 

kurátor

képszerkesztő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gv%C3%B6lgyi_Istv%C3%A1n

Az alábbi linken minden  fontos információ megtalálható a kiálíltás helyéről, látogathatóságáról 

https://capacenter.hu/kiallitasok/pictorial-collective-petofi-utcak-nepe-szubjektiv-fotos-latlelet-a-magyar-tarsadalomrol/

Petőfi 22- Balatonhenye

Urbán Ádámtól  kaptuk ezt a fényképet is, melyet Balatonhenyén fényképezett. Nagy köszönet  érte! S természetesen  következik  a köszönő/ajándék Petőfi vers: Egy könyvárus emlékkönyvébe

Nem szokványos , sőt  teljesen rendkívüli ez, az utcát  és házszámot jelző installáció , amely boldogságot varázsol annak lelkébe aki rápillant. Milyen egyszerű ötlet, igazán személyes s  egyben milyen  hatásos!

Balatonhenye 3 utcáján  ( Kossuth, Petőfi, és Akác) sajnos virtuálisan nem sétálhatunk végig, mindössze a központban lévő templomra tekinthetünk, amit viszont nagyon is érdemes megtenni.Virtuális mini séta Balatonhenyén

Urbán Ádám (sz.: 1976.)

Balog Rudolf  Díjas,

Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat különdíjasa,

A  Magyar Sajtófotó Pályázat többszös  díjazottja,

fotográfus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Urb%C3%A1n_%C3%81d%C3%A1m

 Petőfi : Egy könyvárus emlékkönyvébe

Huszárik Kata (sz 1971.)

Mensáros László,

Arany Medál 

és

Jászai Mari díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1rik_Kata

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Balatonhenye_c%C3%ADmere.jpg

"Balatonhenye első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A törökök két ízben is feldúlták, ennek ellenére a település és lakossága túlélte a támadásokat.

Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. Előnevét megkülönböztetésül kapta. Zala megyében - amelyhez 1950-ig tartozott - Ördöghenye és Pethőhenye községek is léteztek. Kisnemesi jellegű község volt 1848 előtt. Mindössze 8 jobbágycsalád élt itt. Hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkápoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, melynek nevet adott.

Balatonhenye nevezetességei

A településen több szép, 18-19. században épült népi építészeti emléket találhatunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is.

Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a nép a "törökök halálának" nevez, mert a legendák szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani és így lelték halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket."  https://www.balatonhenye.hu/

 ( Érdekes  Budaörsön is van, ehhez nagyon hasonló legenda a Törökugrató hegyről , s a mélybe zuhanó törökökről.) 

Igen hangulatos  bemutató ez a 130 fős kis községről a Káli medencében:

Petőfi u.-Balatonfenyves

Igazán megtisztelő, hogy URBÁN ÁDÁM fotográfustól kapott, kis  csapatunk, Petőfi utcatáblákról, fényképeket, melyek Ő maga  készített. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers  most is következik!

Felemelő érzés, hogy  , a  Petőfi utcák népe  kiállítás    művészeinek  egyike, - Urbán Ádám fotográfus  - megajándékozta propjektünket ,segítve gyűjtőmunkákat! Erőteljesen haladunk  így, a 200 Petőfi utcatábla cél elérése felé! 

A 200 település  "felkeresése" valószínűleg már   nem érhető el az év végéig, de  az  utcatáblák  bizonyára elérik a 200-at, hiszen jónéhány  Petőfi utcánk van ahonnan több  eltérő kialakítású utcatábla fényképpel is rendelkezünk

A kiállításról természetesen hamarosan részletes  beszámoló következik. Képanyaga  hatalmas, így bizony több részletben  kell beszámolnunk róla nekünk is.   

https://capacenter.hu/kiallitasok/pictorial-collective-petofi-utcak-nepe-szubjektiv-fotos-latlelet-a-magyar-tarsadalomrol/ . 

A  balatonfenyvesi Petőfi utcatáblák csokra  , melyet a fotóművésztől kaptunk: 

Először   a hivatalos, központi készítésű utcatáblak , melyeken  a település címere is látható, jelezve  egyúttal az arra járóknak, hogy községükre, múltjukra büszke  falu utcáján járunk! Ezt az szimbolikát olvasni , megfejteni ,már   megtanultuk  Petőfi utcatáblák keresése  során. 

Urbán Ádám fényképezte

Ezek már az  egyedi  ház-utcatábláknak tűnnek, melyek teljességgel teret adnak civil készítettetője ízlésének és a divatnak is ,ami elkészítésekor   volt  érvényben. S persze annak is, hogy ki  miként  gondolt   utcájára. Útnak, vagy utcának érezte, vagy  a név megjelenése volt egyedül  a lényeges  szempont.   

Urbán Ádám fényképezte

Az biztos,hogy eddig nem találkoztunk két megjelenési formával sehol. 

Klímaberendezésen eddig még nem   láttunk  utcatáblát. Így ez mindenképpen különleges.  Kukákra máshol is   szokás  ráírni az utcát, házszámot, viszont  Petőfi  kuka  eddig  még nem került  szemünk elé!  Különleges a 166-os házszámtábla is. MIntha pöttyökből állna  össze a  felirata.

A 4. kép igazi csemege. Piros kerezetésű utcatábla  hazánkban  igencsak ritka. (szlovák, román utcatáblákon már  többször  találkoztunk  ezzel a jellegzetességgel). Koráról is  árulkodik a tábla anyaga. Zománcozott fém, dombornyomásos  betűkkel, számmal.Valószínűleg megvan bő 60-70 éves. 

Urbán Árám fényképezte

Jelen és múlt montázsa ez az összeállítás. A múlt századot  reprezentáló 4-es ház bejárata, kis híddal, a sodronykerítést eltakaró, és beterítő bokrokkal. S a jelen : egyszerű tiszta vonalak,a  felületek  letisztultásága melyet csak az ellenpontként  odahelyezett  szabálytalan felületű , vonalú kőtömb  tör meg. 

Urbán Ádám fényképezte

Urbán Ádám (sz.: 1976.)

Balog Rudolf  Díjas

Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat különdíjasa

A  Magyar Sajtófotó Pályázat többszös  díjazottja

fotográfus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Urb%C3%A1n_%C3%81d%C3%A1m

A köszönő/ajándék Petőfi vers- most  próza- : :Úti levelek Kerényi Frigyes XIV rész

dr. Pásztorné Simon Annamária 

könyvtáros

https://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonfenyves#T%C3%B6rt%C3%A9nete

"Baltonfenyves község  a Balaton déli partjának  kedvelt üdőlőhelye.   Százharmin esztendeje született meg. 1893-ban fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. A kialakuló "hegyközség" nevét: (Máriatelep) Andrássy Máriáról, a parcellázást irányító Széchenyi Imre feleségéről kapta.

Első, ünnepi szüretére 1896-ban kerülhetett sor . El kell azonban telnie még vagy tíz esztendônek, mire az első nyaralók felépülnek: egytől-egyig Máriatelep - azaz Baltonfenyvs- vasútállomásának közelében,  a part felé eső sávban. 

1912-ben nevezik először Balatonfenyvesnek az Alsóbélatelep határától a bereki Nagyárok vonaláig terjedő településrészt,  1912-ben hivatalosan is megkapta mai nevét, de akkor még mint Fonyódhoz tartozó üdülőtelepet tartották nyilván.

A harmincas években jelentős változás következett a település életében. A csődbe sodródott Stadler-birtokból sokszáz parcellát mértek ki, amelyeket szinte kivétel nélkül kis- és középegzisztenciák vásároltak meg, (hivatalnokok, vasutasok, tanárok, orvosok, katonatisztek, kereskedők). ők határozták meg  otthonos, meghitt karakterét már a háború előtt.

A háború után, a mezőgazdasági mintanagyüzemnek szánt Nagybereki Állami Gazdaság munkáséhsége következtében a háború előtt jelentéktelen lélekszámú állandó lakosság is számottevően gyarapodott.

A korábban Fonyódhoz tartozó település az 1991-ben megtartott népszavazás eredményeként kapott önállóságot

Szerencsére a község az ellenkező  politikai ízlés hosszú korszakában is meg tudta őrizni azt az arculatát, amely minden más balatonparti községtől előnyösen megkülönbözteti. Fenyves nem lett zsúfolt üdülőváros, bár hatalmas és kényelmes szabad-strandjai, pihenőpartjai messze földről vonzzák a weekend-vendégeket. Háta mögött a legendás Nagyberek őstermészeti rezervátumával, a csisztapusztai termálfürdővel, nemzetközi lovaspályájával, kényelmes, újjávarázsolt patinás nyaralóival: egyéniség. Valami más, vonzóan különböző. Jóérzéssel gondolhat rá az, akinek itt van otthona, vagy nyaralója, s ennek a jóérzésnek a melegéből jut annak is, aki idelátogat.Fenyves a visszatérő vendégek kedves állomáshelye volt, és maradt" .https://plattenseereisen.com/hu/Balatonfenyves_tortenelme

Petőfi utca- Nemesvita

Esztertől kaptuk ezt az irányjelzős Petőfi utca táblát. Újabb , párja  nincs  különlegesség ! Dombornyomot  fém tábla, kékre festve, karcsú sárgá/barna betűkkel. Kék tábla fehér vagy  fekete testesebb  betűvel már volt  jónéhány,de ezekkel a karcsú betűkkel  még nem.   Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el.

Sajnos  virtuálisan nem sétálhatunk  végig Petőfi utcáján, csak a falucska szívében lévő Templom terét és az oda vezető Kossuth utcát nézhetjük meg., de  érdemes ezt is megtenni, mert elámulhatunk e piciny falu ékszerdoboz jellegén, s  a hegyoldalra nyújtózkodó utcácskáin.  Virtuális séta Nemesvitán

A köszönő/ ajándék Petőfi vers: A Tisza, 

Lovas Zsuzsanna

báb és drámapedagógus,

író

https://youtu.be/tdjFZrUCGDU

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesvita

Nemesvita község a Balaton felvidéken található .Először az 1209-ben kelt oklevelek említik. A római katolikus templom első említése 1333-ból való, késő barokk formáját 1788-ban nyerte el.

A község fő vonzerejét festői fekvése, a Balatonra és a Tapolcai-medencére tekintő csodálatos panorámája, valamint borospincéi és nyugalmat árasztó népi lakóházai adják.

A település régi zalai egyházas hely volt. A vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak.

Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita (leányegyházai) voltak.

Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesvita

Bár kicsiny  a település, állandó lakosa 400 fő körüli, nevéhez hűen  (vita=élet), ma is mozgalmas,  élettel teli. Van falunap, Szent István napi bortúra, Szüreti mulatság, értékeiket bemutató  Tájház

10-15 évvel ezelőtt kezdődő vadnyugati-élet rendezvényekből mamár  Westernpark lett, minden  igényt kielégítő komplexummal.

Van 22 méter magas  körparomás kilátója,  sőt  reklám és imagefilmje is:-)  (zene nélkül jobb megnézni, mert sajnos a film Nemesvita értékeiről szövegesen  nem tájékoztat- pedig lenne  miről!) 

Nők a  Bbalatonért  rendezvény

Rejtett érdekességekről, szépségekről készült amatör  videó:

Petőfi Sándor utca- Pilis

Hilda  fényképezte  nekünk  ezt a szép  utcatáblát  Pilisen. . Valószínűleg jónéhány évtizede jelzi a közterület nevét, hiszen ez  a zománccal bevont  utcatábla igazán  ellenáll az időjárás  viszontanságainak.  Az egyszerű, bádog, dombornyomott  utcatáblák helyett ezt a szebb, de ugyanannyira  tartós  táblát  választotta annó a település életét irányító testület.. 

Nagy köszönet érte, s  természtesen a Petőfi köszönő/ajándék vers  most is következik!

Virtuálisan is végigsétálhatunk a Petőfi  Sándor utcán , s már az első  háznál  találkozunk, az egyidőben  nagyon divatos (előkelőnek mondható)  mandzárd, vagy francia tetőszerkezettel épített  házzal,jobb oldalt.   Az  utcán véghaladva  lépten-nyomon szemünkbe ötlik majd ez a stílus  Mamár ebben a formában  nem látjuk ezt  új építésű házak esetében, mégha a szerkezeti forma  meg is maradt, de nem zárja le mind a 4 oldalról az épületet mint régen. Nagy érték,hogy  itt a Petőfi utcában  sokaságát  láthatjuk.Íme a virtuális Petőfi utcai séta ! Külön öröm, hogy  jónéhány  házon látható, hogy felújították az épületet és a  tetőt is , de megőrizték a régi szerkeztét. Ami nemcsak szép ,de igen praktius  funciókkal segíti a benne élők életét ,

Petőfi Sándor: Három madár

Strik Lászlóné

verskedvelő

Hilda lefényképezett  egy  táblát amin a város címere  és köszöntője látható:

Pilis, városi rangú település. Nevének eredete  egészen Árpád vezér koráig  nyúlik vissza, mert a  Pylis nemzetség  egyidőben jött ide az új hazába. Első birtokosai is a Pylis cnemzetség  tagjai voltak. 1326-ból  való öröklési okirát  már Pilis  néven  említi.

Régészeti  leletek azonban már azt bizonyítják, hogy környéke már bronz és vaskorban is lakott  terület volt. majd az szaramaták, avarok lakták. Helyüket a  honfoglalók vették  át. 

A falu a török időket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni.  1592-es évben elpusztult és hosszú időre lakatlanná vált.

Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fűződik. Az öröklés jogán idekerülő Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építőmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülők Pilisre. Ezt követően megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlődését.

Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg működését.  Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is működött. A szőlőtermesztés jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek.

Az 1770-es évektől Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentős építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minőségű agyag volt található, amelyből ún. "tyehlónyákban", téglaégető kemencékben állítottak elõ a pilisi téglát. Ebből a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülőhellyel rendelkező evangélikus temploma, ebből bővítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.

A városban  található az ország 5. legnagyobb evangélikus gyülekezete és temploma.

A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén.

https://pilis.asp.lgov.hu/telepulestortenet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilis_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Nagyon fura, de Pilis város  látnivalóiról nem találtam  egyetlen videót sem.

Az ismertetőben  említett   temmplomról  sem vagy a  kastélyról sem. 

Viszont  a pár évvel ezelőtti   evangélikus lelkészi  iktatás  ad némi támpontot legalább a város hitéletével kapcsolatban. Hiszen az ország 5. legnagyobb  evangélikus  gyülekezete. 

Ez pedig világi rendezvény  a 72 óra Pilis,  közösségért végzett munka  

3 napos  tevékenységei is  hagyomyányak tekinthetők mamár

Petőfi Sándor utca- Vasad

 Mariannától kaptuk ezt a vasadi  utcatáblát, melyre rátekintve, biztosak lehetünk a (címer megléte miatt) , hogy  a település lakossága fontosnak tartja  múltját,  gyökereinek  ápolását. 

Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ ajándék  Petőfi vers is következik.  Előbb azonban  végigsétálhatunk a települést átszelő, hosszú, és igen széles Petőfi utcán, amely őrzi az alföldi utcák jellegzetességét. Régebben lakott részén, a házfalak közvetlen a kerítéshez csatlakoznak, de az újabb épületek már kicsit beljebb  épültek,  kis előkerttel rendelkeznek. Tágas tér, tágas telkek, igazán élhető léptékű falu ez. 

Virtuális sétára való Vasad Petőfi utcáján

Petőfi Sándor: A hegyek közt

Huszárik Kata (sz 1971.)

Mensáros László,

Arany Medál 

és

Jászai Mari díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1rik_Kata

https://vasad.asp.lgov.hu/telepulestortenet

Vasad neve a vas eredetű személynévből származik nagy valószínűséggel. 1361-ből  való  első okleveles  említése. Királyi adomány volt  az egyébként is nagy birtokokkal redelkező Botos családnak, majd Budai Gyögy  birtoka  lett.

A török hódoltság idején a törökök legelőként használták, s  fellelhetők  egy török temető nyomai is. A hódoltság után 1690-től a Ráday család birtokaként  említik. 1756-tól felvidékről református  hitük miatt elüdözött telepesek találtak itt  helyet. 80 év múlva egy újab  telepesi hullám érte el a falut a felvidékről,. A következő 20  évben. a haszonbérbe  dolgozó földművelő telepesek, házhelyet, kertet, földterület  vásárolhatnak és ezzel jelentősen átalakul a birtokviszony tulajdonszerkezete is.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasad

A  Vasadi Kincsesláda 

hagyományos rendezvényeiből egy szemelvény