Petőfi tér - Bag

 Ilona,  Bag községben  fotózott nekünk Petőfi tértáblát . A tér szomszédágában  zajlott éppen  a néptáncegyüttesek  minősítő versenye .  Ennek évtizedekre visszanyúló  hagyománya  van a községben, de erről majd  a bemutatóban  külön szó is lesz. 

Nagy köszönet a fényképekért, és ajándék Petőfi vers ezúttal sem marad el  természetesen

Virtuálisan is megtekinthetjük  a  Petőfi teret, ahol egy sor fontos üzlet  kapott helyet A másik oldalán meg olyan   emlékoszlopok amelyek  a település  történelmével állnak összefüggésben

Nagy köszönet értük, s természetesen a köszönő/ajándék  Petőfi vers  sem marad el!

Csakúgy mint a virtuális  tér nézésre  mutató link sem 

https://www.google.com/maps/@47.6349066,19.480584,3a,75y,291.09h,93.3t/data=!3m6!1e1!3m4!1sKjooZLzKo9KRVp4dQRNu-A!2e0!7i16384!8i8192?authuser=0

Petőfi Sándor  : Epigramma

Mészáros Béla ( sz 1979)

Máthé Erzsi és

Arany Medál  díjas 

 színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_B%C3%A9la_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Bag_c%C3%ADmere

Bag nagyközség  a Gödöllői dombság keleti részén fekszik. Az újkőkor óta lakott település, melyet számos régészti let  tanúsít. Olyannyira, hogy a török  korban  sem néptelenedett el. 

Első okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje 1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg a honfoglalás korában az Ákos  nemzettség  volt, majd Luxemburgi Zsigmond később a , a Báthoryaik, birtoka Utánuk   az Esterházyak birtokolták. 1736-ban Grassalkovich Antal  megvásárolta a község negyedét majd 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került. Ő építette a templomot az 1770-ben  és ő telepítette be a környékre a németeket és a szlovákokat.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bag

Ilona bőséges  fényéptudósítást készített a tér nevezetességeiről 

a Szent István emlékműről http://www.bagfalu.hu/index.php/falunkrol

Zabola testvérközség ( Románia) kopjafájáról  http://www.bagfalu.hu/index.php/falunkrol Tamási Áron idézettel

Mansfeld testvérváros( Németország)  emléköve 

S itt található a Petőfi  forrás irányát jelölő tábla  is

Obeliszk, mely a település 600 éves  fennállása alkalmából készült, és  a  falu jelentős eseményei  vannak feltüntetve.

A  sok öröm mellett, amik  Ilona  élményeit adták, egy kis  üröm is vegyült. A nagyon romos  állapotban lévő régi  posta épülete. Emléktábla hirdeti falán a dicső múltat, de az épület sajnos nem.

Ami viszont igazi  felüdülés volt , és lélekmelegítő élmény volt Ilonának, az a néptánc csoportok  előadása. Épp minősíti  fellépések sorozata  zajlott. gyönyörű népviseletekben ropva  a táncot. 

Maglódi népviselt 

Az egész napos rendezvénynek a Dózsa György Művelődési Ház adott helyet.

 Végezetül álljon itt bemutató a község múltjáról és  néptánc hagyományit őrző ünnepnapjairól, népviseltéről 

utóirat: Május 19.-e Ukrajnában a népi hímzések napja.  Ekkor a nők, férfiak gyerekek, saját ízlésüknek  megfelelő, népi mintákkal hímzett, ruhát. blúzt, inget felvéve tisztelegnek  az ősök, a múlt hősei  előtt. 

Milyen jó lenne , ha nekünk is lenne egy  napunk az évben, amikor  a többiekkel együtt magunkra öltenénk a népi hímzésmintával készült blúzt, inget, vagy ruhát s mennénk munkába, iskolába. Így emlékeznénk magyarságon belüli, különböző gyökereinkre. 

Egy matyó hímzésű ing vagy  egy  kalocsai blúz bőven megférne a  mezőségi, vagy őrségi, szlovák, vagy német, cigány, görög, ruszin,  szerb, román népviselet jegyeit  viselő ruha mellett.  Hiszen együtt élünk már 500 éve .

Petőfi összes költeményei -1901

 

Judittól kaptuk ezt a különleges , eredeti kiadású Petőfi összest! Nagy köszönet érte! 

Köszönet és  ajándékként , a lefotózott vers  hangzik majd  el!

 A Remekírók Képes Könyvtára  sorozatban  jelent meg 1901-ben 

Aranyozott, színezett  vászonkötésű könyv

Radó Antal előszavával  és Ferenczi Zoltán  életrajzi összefoglalójával,

valamint  4  művésszel akik  fekete-fehér versillusztrációkat készítették

A kiadóra  utánakeresve látom , hogy  Lampel Róbert már nem élt a kiadás idejében, sőt  Wodiáner Ferenc  sem, így  fia-aki  tártulajdonosa is  volt-,  jelentethette meg ezt  a Petőfi összes költeménye című  kétkötetes  kiadványt.  Ez a  második kötet. 

Lampel Róbert és Wodianer Ferenc egyaránt  sokat  tett a XIX századi könyvterjesztésért . 

Akit bővebben érdekel életútjuk, jelentőségük,  az alábbi linkre  kattintva sok érdekes információhoz juthat. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lampel_R%C3%B3bert_(Wodianer_F%C3%BCl%C3%B6p_%C3%A9s_Fiai)_Cs%C3%A1sz%C3%A1ri_%C3%A9s_Kir%C3%A1lyi_K%C3%B6nyvkeresked%C3%A9se

Judit  lefényképezett könyvéből  pár oldalt bemutatásként, a belső tartalmának mívességére. 

Grafikus és festőművészek illusztrációi emelték a kiadvány színvonalát 

Telegdy László (1861-1904)

grafikusművész

https://www.kieselbach.hu/muvesz/telegdy-laszlo_6784

Tull Ödön (180-1911)

festőművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tull_%C3%96d%C3%B6n

Neogrády Antal (1861-1942)

festőművész

főiskolai tanár

https://hu.wikipedia.org/wiki/Neogr%C3%A1dy_Antal_(fest%C5%91,_1861%E2%80%931942)

Akantisz Viktor (1864-1943) 

restaurátor

festőművész

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2016/09/22/akantisz_viktor_1864

Ez az egyetlen Petőfi könyv is oly sokfelé elágazó ismeretet  közvetít  létrehozói által, hogy  csupa  rácsodálkozás a XIX század  irodalmi, művészeti életének pezsgésére, s egyúttal arra is, hogy milyen hiányosak ismereteim (ink) saját kultúránk  ezen - nem is oly távoli  századának művészeti életéről. 
A veszteségek  hangsúlyozása helyett, ideje  lenne a fenti  alkotók  (és bizonyára  számos  társuk ) eredményére is   hangsúlyt  fektetni. Még szerencse, hogy a Wikipediában  nagyon sok minden  fellelhető, pár kattintással. 

Kulcsár Lajos (sz.:1959.)

színész,

író

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kulcs%C3%A1r_Lajos

Petőfi Művelődési Ház - Dunavarsány

 Judittól kaptuk a dunavarsányi   Petőfi  Művelődési  Ház   fényképét! Így egy újabb  kiruccanásban lehet  részünk. Nagy köszönet érte! Természetesen a köszönő /ajándék Petőfi vers sem marad  el. Az  Apostolból egy részlet: Én is egy sugár vagyok

A művelődési ház környékét virtuálisan is  megtekinthetjük az alábbi linkre  kattintva:

 https://www.google.com/maps/@47.2760475,19.0659462,3a,75y,2.68h,79.27t/data=!3m6!1e1!3m4!1siQLj1oJsOnT7uCxYv0tL-w!2e0!7i16384!8i8192?authuser=0

 S bekukkanhatunk a   művelődési ház  programjaiba is a  weboldaluk  által

Petőfi Művelődési Ház Dunavarsány

A köszönő/ajándék vers: Az  Apostolból részlet: Én is egy sugár vagyok

Varga Miklós (sz: 1956.)

eMeRTon ,

Budapestért  és 

Máté Páter Díjas, 

rock énekes,

színész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Mikl%C3%B3s_(%C3%A9nekes)

Dunavarsány wikipedia

Dunavarsány  Budapest  határától csak 12 km van.  A település története a honfoglalás koráig  nyúlik vissza, az alán törzs által, mely  a szkíta nemzettség  része  volt.  Első írásos  emléke 1262-.ből való. A  falut és környékét. V. István király a Nyúl szigeti  apácáknak  adományozta. Akkor még  Varsány néven. A  Duna előtagot a XIX században kapta , hogy megkülönböztethető legyen a szomszédos  (Kis)Varsánytól.  Ez időtájt a  falunak mindössze  150 lakosa volt.  

A középkorban gyéren lakott  település volt. A törökök kiűzése után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. 

Varsány falu a 19.század közepétől lett a szomszédos  taksonyiak birtoka, Önállóságát 1946-ban nyerte vissza. Dunavarsány legújabb kori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település.   https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunavars%C3%A1ny

Dunavarsányt  bemutató   videó,  igazi  látogató csalogató!  Érdemes   megnézni!

Keresgélve, Petőfi  és Dunavarsány "kapcsolatát"  kiderült számomra , hogy  Dunavarsányban  a termelőszövetkezet is  Petőfi nevét viselte a rendszerváltásig.  Íme egy kis időutazás 8 percben a Filmhíradó által. Nagyon   érdekes  dolgok hangoznak el benne. 

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=22800

 Dunavarsányban ma is  működik a Petőfi Sándor Horgásztó

http://www.pshe.hu/

Az elfáradó Petőfi200

Petőfi 200 Közösségek hete 

Bár  az ötlet  igazán   jó, s látható, hogy átgondolt  volt  a tervezés, csak épp az embereket, gyerekeket  már  immunissá tette a minden honnan áradó különböző szintű, és  tartalmú Petőfi 200.

Minden programban benne  van  a fáradás, lankadás, elengedés , érdeklődés vesztés. A mienkben is természetesen, csakúgy mint   a leghétköznapibb tevékenységek során.  

Az a helyzet állt elő, mint  ami  a Svéd  gyerekversekben olvasható 3 soros: 

Siv Widerberg

BÉLYEG

Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

https://www.mek.oszk.hu/00300/00303/00303.htm

Sajnálatos, mert a grafika  remek,

 az elgondolás is, 

-hogy műanyag kupakokból egy izgalmas textúra jöjjön létre -.

Csak a megvalósuláshoz  szükséges motiváltság már hiányzott a város fiataljaiból, idősebbjeiből. 

Talán túl nagy volt a megszólított kör,  (én ezt sejtem)

S így végül senkihez sem szólt igazán. 

S persze a magyar nyelv apró rezdülései is közrejátszanak.

"Készíts egy nagy mozaikképet! "

Elég riasztó, sőt kivitelezhetetlen egy embernek, ha nem valami  hatalmas  tettvágy ég benne. 

Mennyire  másként hangozna a, készítsünk  közösen  egy  mozaikképet kupakokból!

Ha nem  kellene feladatokat megoldani, csak a kupakokat a színeknek megfelelően   felragasztani, nagyobb eséllyel készült volna el a mű, Igaz akkor kellett volna aki ott áll is  tevékenységre bírja  a járókelőket. Én biztos beálltam volna  kupakokat ragasztani, mert tetszik az elgondolás. 

Petőfi  elrévedő tekintete, jól kifejezi a valóságot, ami  az  ünnepév eredménye  lett. 

Maradandó Petőfi szobrok nem készültek - 

Emléktábla  az utókornak is csak elvétve. 

https://hirmondo.budakeszi.hu/programok/kozossegek-hete-petofi-200/

Petőfi út- Kölcse

 Hildától kaptuk ezt a  nagyszerű lehetőséget, hogy  megismerkedhessünk  KÖLCSE község Petőfi útjával .Nagy köszönet érte, és az  ajándék Petőfi vers ez úttal: A kutyák és a farkasok dala

S persze ennek a táblának is van érdekessége. Egyedi  alkotás ez is! Ami  külön értéket  ad  neki. A szám alá kézzel festett Petőfi út teszi teljessé! Így nem csak a helyiek, de  az ara járók is  tudhatják  melyik  úton járnak. 

Virtuálisan is  végigsétálhatunk  a Petőfi  úton, amely végighalad  a falun. Jellegzetes alföldi  szélességgel, gólyafészkekkel ,  és csak az egyik oldalon járdarésszel. 

Gondozott vízelvezető árkokkal viszont mindkét oldalon. 

Petőfi úti sétára való

Dányi Krisztián (sz 1975.)

színész

szinkronszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1nyi_Kriszti%C3%A1n

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=K%C3%B6lcse&field_megye_target_id=All

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=K%C3%B6lcse&field_megye_target_id=All

Kölcse az ország legkeletibb csücskében, a magyar- ukrán határtól alig 10 kilométerre fekszik, az Öreg-Túr mentén .Az egyik legrégebbi településként tartják nyilván a Szatmári síkságon, határából neolitkori és bronzkori régészeti leletek kerültek elő.

A község a Túr folyó és annak mellékága, az Eszteró által körülvett kiemelkedésre épült, így az árvizek nem károsították, viszont védettséget is biztosított az ellenséges támadások ellen.

A Kölcseyek uradalmi központja volt, 1344-ben I. Lajostól adományként kapták , valamint vámjogot is hzzá. XVII-XVIII. században már  csak a Kölcsey családnak volt földbirtoka a településen.

Előnyös elhelyezkedése miatt a XIV.-XV. században már bekapcsolódott a kereskedelmi forgalomba, fokozatosan városias jellegű településsé kezdett válni.

Temploma a XV. században épült eredetileg barokk stílusban, Az egy hajós templom a XV. század második felében téglából és terméskőből épült román stílusban. A nyolcszög alakú szentély egykor csúcsíves bolttal lehetett ellátva. A boltozat gyámköveiből kiálló bordák még hét helyen látszanak, a nyolcadik helyen a szószékkorona miatt levágták. Valamilyen oknál fogva a templom teteje beomlott és újjáépítéskor gótikus stílust kapott 1646-ban. 

Az 1500-as években alakult a nemes ifjak részére a Pálos rend papneveldéje. Később a papi és tanítói hivatal különvált, így önálló iskola is működött az 1600-as évek elejétől.

1768-ban ismét renoválták a templomot, amit a mennyezet ládáján olvasható felirat igazol, mely szerint 1768-69-ben Kölcsey György és felesége, Komáromy Anna restauráltattak.

Többször tartották a Szatmár vármegyei közgyűlést a kölcsei református templomban, mely jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet.   A XVIII. században a lakosságot megtizedelte a pestis, ezért II. Kölcsey György a felvidékről evangélikus vallású szlovák jobbágyokat telepített be.

A település hosszú ideig megőrizte központi szerepét, 1882-től folyamatosan van orvosa, 1890-től gyógyszertára. 1895-ben körjegyzőség központja lett Fülesd-Sonkád és Túristvándi településekkel- mely egészen 1950-ig működött. 

1950-től 1965-ig közös tanács működött, majd 1965-től Sonkád, 1970-től Fülesd, 1973-tól Botpalád és Kispalád községek igazgatási központja egészen az 1990-es választásokig, ekkortól ismét önállóvá vált az Önkormányzat. Nagyközségi rangot 1973-tól kapott.

http://www.kolcse.hu/tortenelmunk

múlt

 

és a jelen

Petőfi tér irányjelző- Győr

 Andrea,  Győr  Petőfi terének  irányjelző és terület jelölő táblájával ajándékozott meg minket. Nagy köszönet érte. 

Jó magasra  tették! Az ég felé nézve lehet csak  észre venni, de legalább van, és  csinos is! , A köszönő/ajándék Petőfi vers is magaslatokba emel😌:

 Kodály Zoltán , férfikarra  írt kórusművével  hangzik fel : Hej , Büngözsdi Bandi

Kodály Zoltán (1882-1967)

háromszoros 

Kossuth Díjas

és

 Kíváló Művész

zeneszerző

zenetudós

zenepedagógus

népzenekutató

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n

-------------------------------------------

Bartók Béla férfikar -Pécs

https://bartokbelaferfikar.hu/

https://net.jogtar.hu/rendelet?docid=A1700012.GYO&dbnum=541&council=gyor

 

"Győr már 1003-tól püspöki központ, egyben várispánság volt, tehát állami és egyházi képviseletét egyaránt a püspöki jelenlét, a Püspökvár és a Székesegyház fémjelezte. Városi rangot 1271-ben V. István királytól kapott, a szabad királyi városi kiváltságot Mária Terézia adományozta.

Az 1500-as évektől erődítmény jellege értékelődött fel. A  benépesítés először a váron belülre korlátozódott, a várvédők osztrák katonák, lutheránusok voltak. 1594 és 1598 között a török uralta. A püspök nem engedett lutheránus istentiszteletet a belvárosban, itt viszonylag szűk területen épült fel a Karmelita, a Szent Ignác (mai bencés) templom, a Magyar-, a Német Ispita és a Ferencesek temploma. Mivel a Belvároson kívüli Újváros részben eltérő felekezetek együttélése volt, itt találhattunk egyaránt katolikus, evangélikus, református, zsidó és ortodox istentiszteleti létesítményeket.

A várost Napóleon súlyos sarccal sújtotta, valamint három várbástya felrobbantását rendelte el – a hadisarc hosszú időn keresztül terhelte a lakosságot.

A XIX. század első felében Győr fontos gabona- és állatkereskedelmi központ volt, a vasút ennek véget vetett. A talpon maradás érdekében profilváltásra volt szükség: a jövő az iparé.  Számos iskola gondoskodott a munkaerő képzéséről (a nőkéről is a későbbi Deák Iskola). Szeszgyár, textilüzemek, egyéb ipari létesítmények emelkedtek ki a földből. A Skoda és a Krupp közreműködésével megépült Európa legkorszerűbb Ágyúgyára  A munkaerőigényt és a szakember szükségletet ki kellett elégíteni, a számtalan gép javítása nem tűrt halasztást. Ez vezetett aztán a lakótelepek kialakításához (fürdőszobák nélkül – szoba, konyha, esetleg spájz, helyenként kis méretű veteményes kert).

A XX. században számos környező települést a városhoz csatoltak. A második világháború idején Győr számtalan bombatámadást szenvedett el. A legpusztítóbb 1944. április 13-án tetemes károkat okozott az ipari üzemekben, és áldozatot követelt emberéletben. Sokan a bombázások elől vidékre mentek, majd a háború után visszatelepültek. Egy híd maradt épen: a helyi lakosság elzavarta a robbantani készülő németeket.

Győr első összkomfortos épülete az 1952 végén építeni kezdett hatemeletes volt a mai Szent István úton. A hatvanas években lakótelep-építési hullám kezdődött, először hagyományos, 1968-tól pedig házgyári elemekkel. 1971-ben felépült a Megyei Tanács Háza, a pénzügyi források elapadását a vízügy bevonásával hidalták át. Napjainkban pedig folyamatosan újul Győr."

https://www.gyoriszalon.hu/news/12541/66/A-750-%C3%A9ves-Gy%C5%91r-t%C3%B6rt%C3%A9nete-di%C3%B3h%C3%A9jban

Petőfi Sándor út -Gyöngyös

 István, most   Gyöngyösről küldött  Petőfi utcatáblát és  a városról is számos  fényképet! Nagy köszönet érte!  S megint egy új stílus az  az utcatábláink sorában! Sárga  alapú utcatáblával  eddig még  nem találkoztunk a gyűjtésünk során.

 A köszönő /ajándék  Petőfi vers sem volt még  eddig, a címe: Szerelem és bor

Virtuálisan is végigsétálhatunk  a google  maps segítségével: S érdemes is  e virtuális sétára időt szánni, mert olyant láthatunk amit  máshol nem. Van egy  nagyon hosszú- több bejáratos, egy emeletes épület, ami olyan, mintha a földszintjének alsó harmadát  " levágták volna" ,Ez különösen a bejáratoknál érződik.  A tulajdonosai  a múzeumnak adományozták.   Petőfi út

 

Szarka Gyula (sz 1962.)

Kossuth Díjas

énekes, gitáros

zeneszerző

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarka_Gyula

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Gy%C3%B6ngy%C3%B6s&field_megye_target_id=All

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk  néven ismert egykori kőgátakban.

A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban. Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség  birtokában volt. Károly Róbert  Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta.  A város  címerében lévő  farkas az Ő nevére utal. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el,  A király1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően A XV. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is..Mátyás király 1467-ben kelt irata alapján, a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek. 

A település XVII.századi  állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.

A Rákóczi  szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, Vak Bottyánt aki pestisben itt halt meg a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.

A város XX. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6ngy%C3%B6s_(telep%C3%BCl%C3%A9s)#T%C3%B6rt%C3%A9nelem

https://gyongyos.hu/varosunkrol/tortenelem/

István  fényképeiből is  látható, hogy  a város nagyon büszke  történelmi  múltjára. Emléktáblák sora hívja fel rá a figyelmet, és segíti a hely történelmének  megismerését, rögzülését.  

 A szökőkutak sokasága , valamint a történelmi ismertetőben nem szereplő, de  a mai városlakóknak,  és idelátogatóknak , a méltán híres Mátra Múzeum  is  látható - ahol az egyedülálló mamut csontváz- található ,sok más  természeti értéket bemutató tárló mellett  kellemes és tartalmas időtöltést  nyújt. Ezt jópár évvel ezelőtt volt szerencsém személyesen is  megszemlélni. Hatalmas élmény!