Petőfi szobor - Milánó-Ferenczy Béni

 Ferenczy Károly  igyekezett gyermekeinek  Béninek  és Noéminak  a festőtanulmányaikat   támogatni. Így  Frenczy Béni  18-évesen , 1908 -ban a firenzei scuola Libera del Nudo tanulója lesz ahol hagyományos akadémia képzést kap.https://real-phd.mtak.hu/2115/1/BTK_DD_2025_gulyas.pdf

----------------------------------------------------------

Amikor a márciusi forradalom 100 éves  évfordulójára 1948-ban   megbízást kap Ferenczy Béni, egy Petőfi szobor    elkészítésére, -s mely Gyulán kerül felállításra,- Hatvany Lajos elmondása  szerint  azt mondogatja , hogy ennek a szobornak a Milánóban lenne   a méltó helye a HALAHATATLANOK CSARNOKÁBAN  csarnokában  Aquinói Szent Tamás, Goethe, Chateaubriand, Schiller, Dante, Galileo, Shakespeare, Manzoni  mellett. Ez akkor nem valósul meg, viszont  1973. márciusának végén  sor kerül  az eredeti szobor  másolatának  elhelyezésre  Milánóban a  Halhatatlanok csarnokában

Az olaszországi Petőfi-kultusz a Garibaldi-mozgalomhoz kapcsolódik. 1859-től százával jelentek meg versei, majd 1868-ban az első gyűjteményes kötete. Az olasz irodalomban ilyen mértékben kétségtelenül ritka számba menő fordítási hullámból egy romantikus Petőfi-kép bontakozik ki. (ld. Sandor Petofi. Notizie ungheresi (1973)

Az évekig dugdosott szobrot Fülep Lajos az egyetlen hiteles művészi ábrázolásnak tartotta epa.oszk.hu

Példánya áll Quitóban is az Ecuadori Kulturális Központ előtt, melyet Budapest városvezetése Petőfi születésének 150. évfordulójára adományozott, valamint az ungvári Petőfi téren, melyet a Magyar Köztársaság ajándékaként 1990. szeptemberében avattak fel.

Az eredeti gipszmintát a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.

https://www.kozterkep.hu/17180/petofi-sandor  

A gyulai Petőfi szoborról készített  fénykép feltöltője a Köztérképre:

KÖZTÉRKÉP feltöltő

Dr. Pinczés Sándor

Azonosító

24565

Feltöltve

2009.08.09. 18:35

Ezen szobor gipszmintájáról  készült  a hiteles másolat, ami  Milánóban  a Halhatalanok Csarnokáában , és a többi helyen a nagyvilágbam  felállításra, felavatásra került. Az eredeti  gipszminta a Magyar Nemzeti Galéria  tulajdona

Ferenczy Béni (1890-1967)

kétszeres 

Kossuth Díjas, 

szobrász

éremművész

grafikus