Petőfi Sándor utca -emléktáblával - Sümeg

Évától kaptuk a mostani Petőfi utcás  képet  Sümegről. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi  vers is következik a dombormű alkotói után. A címe: Száz alakban 

Érdemes  virtuálisan  is  végigsétálni  Sümeg  Petőfi utcáján  a google maps  segítságével. A linkre  kattintva, ez könnyen megtehető  :Sümeg Petőfi utcája

A helynek  3 különlegessége is van   Az egyik, hogy sárga alapon fekete  betűs az utcatáblával  még nem találkoztunk   a két  év alatt. A második , hogy mellette egy olyan  emléktábla  van, amin Petőfi és Kisfaludy Sándor együtt van megörökítve, sümegi találkozásuk okán. 

A harmadik , hogy  a dombormű és az emléktábla nem került  a városnak  pénzébe, mert a szobrász és a kőfaragó mester is ingyen, szeretetből, a két   híres ember iránti  tiszteletből , grátisz  készítette el. Ilyennel manapság nem igen találkozunk.  https://www.kozterkep.hu/47112/petofi-es-kisfaludy-talalkozasa

ALKOTÓI:

Túri Török Tibor (sz  1954.)

Köztársasági Érdemrend kitüntetett,

Padmaniczky, 

Pro Urbe és Pro Cultura-díjas szobrász. 

Krúdy Gyula-díjas író,

múzeumok alapítója

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAri_T%C3%B6r%C3%B6k_Tibor

A kőfaragó mester  , aki a márványtáblát és annak feliratát a dombormű alapjává tette:

Sándor Jenő 

 kőfaragó mester 

https://keszthely.szuperinfo.hu/a-sumegi-bianco-c-kobe-vesi-a-garanciat/

A köszönő/ajándék Petőfi vers  pedig:Száz alakban címmel: 

 Söptei Andrea (sz 1967.)

Jászai Mari Díjas

színésznő

Sümeg városa számos történelmi emlékekkel és műemlékekkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, a püspöki palota, Kisfaludi Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Amiből mindjárt látszik  is, hogy  az őskortól lakott 

 A római korból  származó római katonai tábort és házakat is találtak a 19. század végén, melyek leletei jelenleg a városi múzeumban találhatók.

A várat IV. Béla építette a tatárjárás után melynek  később , a törökök idején is katonai jelentősége  volt. a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen mindvégig.

1643-ban kapott városjogot Sümeg. A várfalakat Széchenyi György veszprémi püspök  1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül.

A Rákóczi szabdságharc  idején a vár újabb katonai szerepet töltött be. Rákóczi csapatai majd a  császári csapatok is  elfoglalta,  végül  1726-ban felgyújtották, majd a romos várat magára hagyták.

1841-ben Kisfaludy Sándor, közeli barátaival megalapította a sümegi úri kaszinót  https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCmeg.

A város  múltjáról és jelenéről az a lábbi  két  videó ad betekintést: