István gyűjtéséből: Pázmándfalu, Petőfi útjának jelzőtáblája a következő kirándulásunk színhelye. Nagy köszönet érte! Virtuális sétát most nem tehetünk, mert a google maps-os a utó nem járt benne. Köszönő /ajándék Petőfi vers viszont most is van, a : Két vándor
Pázmándfalu : nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. . A falunak több gazdája volt: a győri várszolgák és udvarnokok mellett megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat is. Helységként először 1240 -ben és 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. A török uralom alatt elpusztult, de utána újjáépült. Szláv és német ajkú jobbágyságot betelepítve
A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A templomot illetve a plébániát a 14. századtól említik. A győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. a faluért 2 évszázadon át, mely a győri püspök győzelmével ért véget a 18. században
Az 1848 után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárént közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be- és kiköltözés a faluba.
A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. .
A mai templomot 1753-ban építették fell. A református egyház hívői 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. amit földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Gergő Bálint volt. református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója.(élt 1647-1698)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése