Istvántól kaptuk az újabb Petőfi utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is elhangzik érte. Minek nevezzelek című?
De előtte érdemes egy kicsit megnézni István fényképeit, hiszen oly különlegességet is talált, amilyennel eddig még nem találkoztunk. Piros betűs tábla, eddig még nem volt gyűjtéseinkben! (Kivéve a komarno-i táblát, de az Szlovákia stílusát mutatja) Nagyon csinos, elegáns , mindenképpen figyelemfelkeltő tábla!
S másik öröm, hogy olyan fényképet is készített István , ahol térképrészleten mutatja meg a Petőfi Sándor utca pontos helyét a városban. Nagy köszönet ezekért is. Minden új település hoz valami egészen rendkívülit! Ami megerősíti, hogy érdemes a virtuális gyűjtés, és értékes is, hiszen olyan új ismeretek, benyomások érnek minket, amikkel nem találkoztunk volna , nagy valószínűséggel. S mindez, a 26 évet élt költőnk nyomát kutatva, születésének 200. évfordulója alkalmából!
A Szőny városrész Komáromban, az egyik legrégebben lakott település . Kő és bronzkori leletek sokasága bizonyítja. A rómaiak idejében jelentős katonai és polgári város volt.Brigettio néven.S ami igazán ritkaság, itt élt és itt temették el Valentiniánus római császárt.!
A magyarok történelmében 1211-ból való a település első írásos említése. Sun néven Neve többször változott a középkorban, mint ahogy a birtokviszonya is. Volt királyi birtok, de az Esztergomi Érsekség tulajdona is.
A török korban elpusztult, viszont itt kötött békét a török szultán és III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király. 1627-ben
Új birtokosai először a gróf Zichy család volt,-kastélyt is építetetk itt-, később más nemesek is letelepedtek a területén, nagyobb birtokrészeket vásárolva.
Az 1848/49-es szabadságharc idején tönbb csata is zajlott a település területén.
Ahogy ma Szőny, Komárom városrésze lett, az előző században Szőny faluja volt, ahova a környező települések csatlakoztak. Bélapuszta, Füzitő, Göbölkút -egy párat említve csak- ,
Szőny Komáromhoz csatolása sem egyszerre történt meg. Részleteiben folyt a karcsúsítása és Komárom területének növelése ezzel.
Szőny jelentős része 1976-ig nagyközségként önálló településként működött
Egy igen érdekes iratra bukkantam, melynek egyik részlete az utcanevek változását sorolja fel Íme: A linkre kattintva részletesen elolvasható.
Az egyesüléssel Komárom területe 69,7 km2
-re, lakossága pedig 18122 főre nőtt. Komárom tanácselnöke Füstös László maradt, a szőnyi kirendeltség vezetője pedig a volt
szőnyi tanácselnök, Vizur László lett. így a településrész lakosai ügyes-bajos dolgaikat
helyben intézhették.
Az alakuló tanácsülésre 1977. április 15-én került sor. Az ülésen kitűzték az egyesüléssel járó legfontosabb feladatokat. A korabeli sajtó a legsürgősebben megoldandó
feladatok között az alábbiakat tartotta számon: a helyi közlekedés megoldása (rendszeres helyi járat Koppánymonostortól Szőnyig); köztisztasági szolgáltatás bevezetése és
a cigánytelep felszámolása Szőnyben; a két településen meglévő intézmények egyesítése; valamint 26 utca névazonosságának megszüntetése (eben azt a gyakorlatot követték,
hogy a kisebb, rövidebb utcák nevét változtatták meg).147
Az egyesítés következtében a településen az alábbi utcanévváltozások történetek:
Komáromban a Petőfi Sándor utcából Babits Mihály,
Azutcanévváltozások hatálya 1977. július 3-a volt.148
Így az egyesült település a szőnyi Petőfi Sándor utcanevet tartotta meg, s a korábban komáromi Petőfi Sándor utcát Babits Mihály utcára nevezte át 1977-ben. .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése