Petőfi utca-Dány

Ili fáradhatatlanul járja a környéket,  Petőfi utcák és  településük  nevezetességeire   "vadászva"  Most Dányban járt, és  hozott egy  nagyon egyedi és izgalmas  utcatáblát.  Természetesen az ajándék Petőfi vers  most sem marad  el.  Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe

Szilvási Szilárd

színész 

https://karpatalja.ma/kultura/szinfalak_mogott/szinfalak-mogott-szilvasi-szilard-segedszinesz/

Dány

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.

A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.

Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. 

Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

 A török kiűzése után  18. század  elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig  megvan az a festmény amit Ő  adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .

1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ny

Ili bejárta a falu központi részét és az ő  fényképeivel folytatódik a telpülés mai arculatnak bemutatása:

I. világháborús emlékmű

Szent Imre szobor

Szent Margit  szobor. 

(Szent Margit legendában is  említik  DÁNY települést

A falu 750 éves fennállásának emlékoszlopa

II, világháborús emlékmű

Falumúzem előtti szobor

Az alábbi videó válogatása 2025-ös DÁNYI NAPOKBÓL

Petőfi utca- Soltvadkert

Kittitől, pontosabban anyukájától  kaptunk egy újabb   petőfis utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen jön az a ajándék Petőfi vers is mindkettőjüknek , és magunknak is., csodaszép  előadásban . Petőfi Sándor : A téli esték 

Tarpai Viktória  (1984.)

Jászai díjas 

színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HUN_Soltvadkert_C%C3%ADmer.svg

Soltvadkert

. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.

A várost 1900 -tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal Elsőokleves  említés  1426.ból való ahola Vadkerti calád birtokaként van jegyezve.

A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639 ben bár  említenek tulajdonosként  több családot is, de  1690-ben még elhagyott helyként írták össze.

Az 1740-es évek elején a báró  Orczy család  először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

.https://hu.wikipedia.org/wiki/Soltvadkert

Egy hangulatos Soldvadkertet bemutatói séta, fiatal  városunkról!

Petőfi szobor - Milánó-Ferenczy Béni

 Ferenczy Károly  igyekezett gyermekeinek  Béninek  és Noéminak  a festőtanulmányaikat   támogatni. Így  Frenczy Béni  18-évesen , 1908 -ban a firenzei scuola Libera del Nudo tanulója lesz ahol hagyományos akadémia képzést kap.https://real-phd.mtak.hu/2115/1/BTK_DD_2025_gulyas.pdf

----------------------------------------------------------

Amikor a márciusi forradalom 100 éves  évfordulójára 1948-ban   megbízást kap Ferenczy Béni, egy Petőfi szobor    elkészítésére, -s mely Gyulán kerül felállításra,- Hatvany Lajos elmondása  szerint  azt mondogatja , hogy ennek a szobornak a Milánóban lenne   a méltó helye a HALAHATATLANOK CSARNOKÁBAN  csarnokában  Aquinói Szent Tamás, Goethe, Chateaubriand, Schiller, Dante, Galileo, Shakespeare, Manzoni  mellett. Ez akkor nem valósul meg, viszont  1973. márciusának végén  sor kerül  az eredeti szobor  másolatának  elhelyezésre  Milánóban a  Halhatatlanok csarnokában

Az olaszországi Petőfi-kultusz a Garibaldi-mozgalomhoz kapcsolódik. 1859-től százával jelentek meg versei, majd 1868-ban az első gyűjteményes kötete. Az olasz irodalomban ilyen mértékben kétségtelenül ritka számba menő fordítási hullámból egy romantikus Petőfi-kép bontakozik ki. (ld. Sandor Petofi. Notizie ungheresi (1973)

Az évekig dugdosott szobrot Fülep Lajos az egyetlen hiteles művészi ábrázolásnak tartotta epa.oszk.hu

Példánya áll Quitóban is az Ecuadori Kulturális Központ előtt, melyet Budapest városvezetése Petőfi születésének 150. évfordulójára adományozott, valamint az ungvári Petőfi téren, melyet a Magyar Köztársaság ajándékaként 1990. szeptemberében avattak fel.

Az eredeti gipszmintát a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.

https://www.kozterkep.hu/17180/petofi-sandor  

A gyulai Petőfi szoborról készített  fénykép feltöltője a Köztérképre:

KÖZTÉRKÉP feltöltő

Dr. Pinczés Sándor

Azonosító

24565

Feltöltve

2009.08.09. 18:35

Ezen szobor gipszmintájáról  készült  a hiteles másolat, ami  Milánóban  a Halhatalanok Csarnokáában , és a többi helyen a nagyvilágbam  felállításra, felavatásra került. Az eredeti  gipszminta a Magyar Nemzeti Galéria  tulajdona

Ferenczy Béni (1890-1967)

kétszeres 

Kossuth Díjas, 

szobrász

éremművész

grafikus

Petőfi szülőháza - Kiskőrös

Nagyon sajnáltam, hogy  pont  Petrőfi  szüleinek házáról, az Ő születési helyéről  nem volt meg  a  blogban kép, az elmúlt 3 évben. 

S ma  ez is  váratlanul az ölembe pottyan unokatestvérem által, aki épp előtte  állt és felhívott, hogy  most jöttek Tázlárról, nagyszüleink  életének helyéről.  Azonnal kértem, hoygy  küldjön egy  fotót  , s pár pillanat múlva már  a postafiókomban landolt  a napsütütte  , boldogító kép!  Nagyon köszönöm, ez igazán  nagyon hiányzott a gyűjteményünkből.

Mi más illene  hozzá, mint  a Szülőföldemen c verse.: Itt születtem én ezen a tájon, az alföldi szép nagy  rónaságon. Ez a város  születés helye,... S az anyukámé és  nagybátyámé is. Érdekes erre  sosem gondoltam eddig.  Ahogy ,  előadót kerestem  egy e- könyv  ugrott be a YT-on  A szülőföldemen 26 külföldi nyelven . Kiskunfélegyházán (a rivális  városban) adták ki 2009-ben 😊.

Szebelédi Zsolt -Szergya (1987)

zenész 

PMobil

KISKŐRÖS

A https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisk%C5%91r%C3%B6s részletei : 

Az emberi letelepedés első nyomai az újkorból származnak. Ötven évvel ezelőtt a Kiskőrösi Nemzeti Múzeum régészei Kiskőrös határában  olyan rézkori sírokat tártak fel, amelyekben zsugorítottan fekvő embermaradványok, cserépedények és állatcsontok voltak. Más leletek (bronzeszközök, ékszerek, fegyverek) a bronzkor magas szintű földműves kultúráját igazolják. .A kora vaskor több évszázados i grafitos felületű bütyökdíszes, magas nyakú urnát. A vaskor késői szakaszában benyomuló kelta törzsek virágzó kultúrájának, a vaseszközök és a fazekaskorong használatának szórványos emlékeit ugyancsak megtalálták a környéken.

A a római provinciák határának biztosítására betelepített szarmata-jazig nép gazdag leletanyagot hagyott maga után. Az eddig megtalált temetőkbő agyagedények, gyöngyök, ruhakapcsolótűk, övdíszek, ritkábban arany ékszerek és római pénzek kerültek elő. n. A szarmata lakosság egy része még az 5. századi hun uralom idején is itt élt, amit az Alsócebén előkerült két hun kori sír bizonyít.

A leggazdagabb leletek az 567-ben betörő belső-ázsiai eredetű avarok után maradtak. Ez bizonyítja, hogy a nomád állattenyésztők számára különösen kedvelt terület volt Kiskőrös és környéke. A korai avarok társadalmának irányítását már a közösségtől elkülönült vezetőréteg látta el. Az egyes néprészeket külön fejedelemségek irányították. Egy ilyen fejedelem sírja került elő Kiskőröstől nem messze, Bócsán A temető legszebb lelete az a drágakövekkel díszített arany nyakék, amely egy kislánynak, a fejedelmi család egyik tagjának ékszere volt. 

A honfoglalást megelőző évszázad története, mint sok más helyen, részleteiben itt is ismeretlen. Valószínűleg az Árpád-korban alakultak ki az első falvak a környéken, amelyről a 14. és 15. századi oklevelekből értesülünk. Kiskőrös helyén állt Kőrös, északra Szücs és Tabd, északnyugatra Szentimre. A mai Kiskőrös mellett volt Czeba, valamint Nyárág és Orbágy. Kiskőrös környékén feküdt még Derecske és Páh.

A középkorban ezek a kis falvak különböző nemesi családok birtokában voltak,---. A források először 1247 -ben  tesznek említést Kiskőrösről, mint lakott helyről. A település neve bizonyíthatóan a vidéken őshonos kőriserdőből származó, a "Kis" előtag pedig megkülönböztető jelzőként szerepel (vö.: Nagykőrös). A középkori források és oklevelek váltakozva hol előtaggal, hol előtag nélkül említik. ---

Amikor Pósa István 1529 -es  levelében hírt adott a török pusztításairól, leírta többek között, hogy a török feldúlta Vadkertet, „Zenthymrét” és „Kyskerest”. A lakosság nagy részét rabszíjra fűzték, akik pedig megmaradtak, azok a környező nádasokba és erdőkbe menekültek. Ekkor pusztult el az az oszlopos templom is, amely talán az Árpád-házi királyok idején épült. 

A török hatalmának gyengülésével az elmenekült lakosság lassan visszamerészkedett, és a régi település maradványain telepedett meg. A források tanúsága szerint 1691-ben a Wattay-család kapta adománybirtokul Kiskőröst és környékét, mert a török ellen vitézül küzdött. 

Wattay János és Wattay István népesítették be Kiskőröst az északi vármegyék  szlovák nyelvű lakóival. Az ide költöző protestásn  vallású jobbágyok   azoknak a településeknek a nevét vették fel, ahonnan érkeztek. Ma így gyakori családnevek az Oroszi, az Opauszki, a Litauszki, a Szenohradszki, a Rakoncai, a Csővári, az Aszódi, a Legéndi, a Maglódi, a Domonyi stb.

Az új telepesek a megszállt területeket ingyen használhatták, csupán a kiskőrösi erdőkért kellett fizetni 20 Ft árendát. A lakosság gyorsan szaporodott, 1720-ban volt már egyházuk és lelkészük is, 1726-ban pedig közösségi bírájuk. Hamarosan fellendült az ipar és a kereskedelem is. Ekkor a településnek már 500 háza és közel 5000 lakosa volt, és 1784-ben II. Józseftől megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált.

Petőfi utca - Tázlár

 Virtuális kirándulást teszek most  Tázlár, Petőfi utcájába,mert sajnos sosem jártam ott, pedig  ott éltek a nagyszüleim, ott született anya. Igaz akkor  épp nem Tázlárnak, hanem Prónayfalvának hívták- átmenetileg. Szerencsére nem  a rosszhírű Prónay különítmény  parancsnokáról, hanem-  Prónay Dezső evangélikus   egyházfiról kapta átmeneti nevét..

A google maps  segítségével még egy  Petődi utca-irányt mutató  táblát is sikerült  találnom.   Tázlár:Petőfi utca

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

Lux Ádám (1964)

Jászai Mári és

Érdemes Művész díjas 

színész

https://www.nemzetijelkepek.hu/tazlar-kozseg

"A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el.Kiskunmajsa közelében.Tázlár helyén már a korai Árpád-korban is állt egy település, melynek neve nem maradt fenn. A tatárjáráskor a falu lakói – és feltehetőleg az ide menekülők – szembeszálltak az ellenséggel: legjobban védhető épületüket, a kőből épült templomot három, koncentrikus sáncárokkal vették körül. A támadók a település lakosságát lemészárolták, a falut felégették. 

Ennek régészeti feltárása épp a napokban történik, --eddig 500 sírt  tártak fel

https://ng.24.hu/kultura/2016/10/25/tobb-mint-otszaz-sirt-tartak-fel-tazlaron/

A király később kun telepesekkel népesítette be a területet, a falu mai neve, amely egy 1429-es oklevélben szerepel először, kun eredetű.

Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-banBócsa , 1949-ben pedig Harkakötöny község.

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1zl%C3%A1r

Anya születési anyakönyvi kivonatában , még  Prónayfalva-ként  szerepelt a  falu neve. A nagyszüleim a helyi  iskolában tanítottak, a vérszerinti nagymamám ott is van eltemetve. 

S milyen érdekes az  élet. Tegnap kezdtem ezt a blogot  írni, s ma  felhívott az  unokatestvérem, hogy  Tázláron vannak és a helyi plébánossal beszélgetnek.-nem tudott róla, hogy épp Tázlárról írok- 😊

Nekem egy 1930-as évek beli  fénykép  van meg Prónayfalváról és az iskoláról  Ő, meg most a felújított , modern, napelemes tázlári iskola előtt áll.

Tázlár él és virul most is. Ez a videó a 2025-ös Juniális nap összefoglalója 

Petőfi utca Kalocsa

ünkKalocsán  átsuhant Ilonáék autóbusza, s az ablakból  látták, hogy Petőfi utcát keresztezte buszuk. Így  utcatábláról fénykép nincs, de a google  maps segítségével   zehetünk egy  kellemes  sétát Kalocsa tehet Petőfi utcájában  :Íme:Kalocsa Petőfi utca virtuális séta

Természetesen  vers is  jár hozzá, nem is akármilyen! Ilyenre  2 éve  még nem volt  lehetőségünk, de azóta  nagyot  változott a  vizulás világunk, s már AI által készített videóklippel élvezhetjük Petőfi Sándor: Szeptember végén, című versét.

a POP költők 

videós csatorna 

 készítésében, akik  magyar költők verseinek feldolgozásában jeleskednek. Már 167 verset interpretáltak  legnagyobb költőinktől!  No de mi maardunk egyenlőre  Ilona  Kalocsai  fényképeinél, s a város bemutatásánál

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás  után Árpád fejedelem  szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehárvárba és Esztergomba költözött, de Szent István számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő  Asztrik volt, aki a szent koronát hozta Istvánnak. Az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin érsek  a tatárok  ellen harcolt, Tompori PálT pedig 1526-bana magyar hadakat vezette amohűcsi csatában . Mindketten elestek a harcmezőn.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből.1602. . november elején a Buda ostromáról elvonuló törökök nyomába küldött császári és magyar csapatok, a Duna mentén dél felé vonulva betörtek Kalocsára is, kirabolták és fölégették a várost. A törökök 1686 október 13-ánhagyták el a várost, és felégették a várátis. A török utáni időkben lassan fejlődött.

A vasútvonal 1862-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt állt. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Kalocsa wikipedia

Ilona  fényképeivel búcsúzom  a paprika egyik  fellegvárából, és nemzetközi hírű kalocsai hímzéstől.

Petőfi dombormű Szekszárdon

Ilona újabb  Petőfis  fényképpel tért  haza  szekszárdi kirándulásából. Természetesen bővítjük akkor tudásunat  Petőfi emlékezében . 

Konrád  Sándor   szobrász  (1909-1988)

https://www.kozterkep.hu/1485/1848-as-emlekmu

Természetes  ajándék Petőfi vers is jár hozzá:

A nép nevében

Latinovits  Zoltán  színész  (1961-1976)

Szekszárd a Dél-Dunántúl  legkissebb  területű és lakosu  megyeszékhelye -

"A város nevét először 1015 -ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korábban, az őskortól  kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtokába került.

A  legvalószínűbb a település nevét illetően,  hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Tudjuk, hogySzent László Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent.  A szár jelentése is lehet fehér

A város a tötök hódioltűg  alatt jelentős károkat szenvedett, de a XVIII. száázadban  újra fejlődésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd a reformkorban  fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrában és irodalomban, később pedig olyan neves személyiségek kötődtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban."Szekszárd wikipedia

Ilona  sok  szép fényképet  készített. Városbemutatóként  most az ő képei által tekintünk be  a városba.

Köszönet érte. Mindig jó rácsodálkozni  vidéki városaink, hangulatára, szépségére.