Andrea következő Káli-medencés településében készített fényképe a Petőfi utca táblájáról a következő virtuális kirándulásunk apropója. Nagy köszönet érte és a köszönő/ajándék vers, Petőfi vers most , egy 2023-as zenei feldolgozás : Elmondanám
Sajnos virtuálisan nem nézhetünk be Baltonhenye Petőfi utcájába.
A mindössze 130 lakosú falu Balatonhenye történelme a római korig nyúlik vissza, melynek régészeti emlékeit a falu határában feltártak az évszázadok alatt. Első írásos 1181-ből származik. " A fennmaradt oklevelek szerint 1262-ben lakosai a veszprémi vár nemes nemes jobbágyai voltak. A későbbiekben a falu egy része a veszprémi várhoz, más része a bakonybéli monostorhoz tartozott. Utóbbi 1489-ben és 1542-benterületeket is birtokolt itteni. Ekkoriban két részét különböztették meg a településnek, Alsó- és Felsőhenyét.
A törökök legalább kétszer pusztítottak a településen, először 1548-ban, majd 1572-ben, de később is támadásoknak lehetett kitéve, mert 1610-ben és 1611-ben is lakatlan faluként említik az írások.https://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonhenye
A XVIII. század elején azonban lassan újra benépesült. A reformáció idején a lakosok a református hitre tértek. A faluban több szép, a XIX. századból való népi lakóház látható. A településen 5 saját vizű kráter-tó található, melyet mind a halászok, mind a vadászok gyakran látogatnak kárász és kacsaállománya miatt. https://funiq.hu/139-balatonhenye
Andreától kaptuk ezt az információs tábla fényképet is ami jól mutatja, hogy e kicsiny falu mily sok látnivalót kínál az arra járóknak .
Érdemes megnézni ezt a pár perces települést bemutató videót a falu polgármesterének szívélyes, szavail.
Andreától kaptunk Kővágóörsről két Petőfi utcatáblát is. S ennek a szép virtuális körútnak a Káli medencében még nincs is vége szerencsére. Viszont itt sem tudunk bekukkantani a google maps segítségével a Petőfi Sándor utcába. Így a köszönő/ajándék Petőfi vers következik a Petőfi utcatáblák után.
Kővágóörs bejáratánál, már megtudjuk hogy milyen mértékű sebesség érvényes területén. Viszont így sokkal több időnk van akár csak átutazás alatt is a település szépségeinek megpillantására.
A korábbi honfoglaló KÁL nemzetség (Köveskál) után az ÖRS nemzetség hajdani szálláshelyére értünk, ahogy a név sejteti az utazóval ."Kővágóörs első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. Szent László király emléke máig él a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban, melyek szerint vizet fakasztott itt is, a Káli-medence lakóinak. 1321 - ben, mint Ciberjén-Örs szerepel (Örsi Ciprián nemesúr után). 1351-ben Cibriánfölde-Örs, de ugyanakkor Nagy-Örs nevet is viselt.1394-ben már Boldogasszonyörs néven említik az oklevelet. Ez a sokféle Örs később a mai Kővágóörsbe olvadt össze, s areformáció után már csak e néven említik.
A XVIII. századtól, a Káli-medence egyik legfontosabb településének számított. Az Árpád-korig visszavezethető ősi nemesi családjainak tagjai többször töltöttek be alispáni tisztet. Az úgynevezett Kerkápoly-ház, mely a falu tájháza, egykori tulajdonosa, Kerkápoly István alispán után kapta a nevét. A falu határában hajdani apró települések templomromjai (Sóstókál, Kisőrs, Ecsér) a török korban elpusztult falvakra emlékeztetnek."
A templomdombon álló hófehér műemlék evangélikus templom 1264-ben épült, berendezése a barokk faművesség kivételesen gazdag terméke.
Közvetlen közelében emelték az ellenreformáció korában a katolikus templomot 1773-ba eszterházy Károly egri püspök segítségével. Helyi elnevezéssel „dac-templom”-ként is emlegetik. Közvetlenül a másik templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt.
A reformáció első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikus hitnek ősi fészke volt, amit az 1841-1843-ban működő klasszicista, egyemeletes, négyosztályos kis gimnázum is bizonyított.
A mezőváros rangot az 1800-as években elnyerő településlakóinak sajátos rétege volt az itt élő zsidó közösség, mely zsinagógát épített és német nyelvű iskolát is fenntartott.
Andreától kaptuk Köveskál, Petőfi utcájának tábláját- Nagy köszönet érte, annál is inkább mert e rövidke utca tábláját megtalálni sem lehetett könnyű, hiszen a google mapson be sem tudunk nézni az utcácskába.Nagy és jelentős múltra utaló aranyozott címere megfakult, de biztos sok érdekességet találunk majd történelmében
Természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers nem marad el: A türelem
KÖVESKÁL "A helység előneve köves terepviszonyaira utal..Mint a Káli medence minden faluja, Köveskál is ősi település: a Kál szó mindenütt Árpád egyik vezérére, Kál horkára utal.A Dunántúl nyugati részét birtokló honfoglaló törzs vezére, a főbírói méltóságot betöltő Kál horka, kinek fia Bulcsu vezér megannyi híres hadjáratot vezetett Európában. A későbbi kisnemesi oklevelek és a családi hagyományok is erre az eredetre utalnak vissza.
A falut a XIII. századtól említik oklevelek. A XVIII. században pedig valószínűleg valamennyi lakója ne A medence falvait eleinte királyi és királynéi szolgák, vincellérek és udvarnagyok lakták.
1291-ben említik először okleveleink, amelyekben egyházi nemesekről esik szó. A falu nagyobb része a veszprémi püspökség birtoka volt. 1430-ban püspöki községnek nevezték. A határában lévő szőlőhegy nagyobb része is a püspökségé volt.
1542-ben 12, 1828-ban 76 nemesi családról történik említés.
1548-ban az egész falut felégette a török. Nemesi része adót fizet a töröknek, püspöki részét ekkor már nem említik. 1700-ban lakatlan, csak 1711-ben jegyzik fel a pestisjárvánnyal kapcsolatban.1720 után jelentősen fejlődik a település. Virágzik a szőlőkultúra. 1873-ban 6780 hektoliter bor termett Köveskál szőlőiben. A bort saját kocsmájukban értékesítik. A Séd-patakon két vizimalmot is üzemeltettek
Református kisnemesi lakói a középkortól fogva híresen jó bort termeltek. A falu településszerkezete a festőien egymásba torkolló utcáival, közeivel jelenleg is őrzi XVIII-XIX. századi hangulatát. Nem egy hajdani kisnemesi kúriája jellegzetes apró dombocskán helyezkedik el. Református temploma hatalmas műemlék épület.
Közelében fakad a már 1589-ben is említett Városkút nevű karsztforrás, amely köré un. mosóházat építettek
Mária Teréziától templomépítési jogot kapott a település, a környékről ide jártak istentiszteletre a reformátusok, mivel Köveskál artikuláris hely volt és a XIX. században a mezővárosi jogot is elnyerte. Az ún. Szégyenkő a református templom bejárata előtt található, ide állították a kisebb bűnöket elkövetett híveket vezekelni.".https://koveskal.hu/a-telepules/
a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat.A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6vesk%C3%A1l
Andreától kaptuk Salföld nevű településünk petőfi Sándor utcánák házszámtábláját! Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik.
Előbb azonban gyönyöködhetünk a Balaton északi partjának jellegzetes építészetében is virtuális Petőfi utcai sétáján.
Megint egy különlegesség került a "birtokunkba" Andrea által . Sok féle-fajta utca/házszám táblával találkoztunk eddig, de ilyennel még biztos, hogy nem. Mint egy nyitott könyv, olyan ez az utca és házszám. Tetőcserépre gravírozott különlegessés. Táblának nem nevezhető, viszont tökéletesen betölti szerepét Egyszerű,nagyon impozáns, figyelemfelktő az biztos!
Végigsétálhatunk Salföld hófehér házakkal szegélyezett Petőfi utcáján is :virtuális séta
Petőfi Sándor: Falun
Katona László (sz 1977.)
Hunyadi László Díjas
V. Interetnikai Színházi Fesztivál - legjobb férfi főszereplő díjas
Salföld község " területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.
A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut.... Csak 1711 után éledt újra a falu.
Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.
A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban (Ábrahámhegy és Salföld lakosait egybeszámolták). A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt. "https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld#T%C3%B6rt%C3%A9net
Andreától kaptuk ezt az igazán hangulatos, s a község építészetére oly jellemző építmény fotóját. talán kis kápolna lehetett, de az is lehet, hogy buszmegállónak építetették nem oly régen :-)
A következő videó enged szemlélődni a falu utcáin.
Ilona fáradhatatlanul járja az országot, s hozza nekünk is, felfedezéseinek fényképes naplóját. Most Diósdra ment , s kaptunk Petőfi utcatáblát + sok szép fényképet a város nevezetességeiről. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik:Petőfi Sándor:Fölszedtem sátorfám
Vírtuálisan is "vágisétálhatunk" rajta a google maps segítségéve, e széles és meglehetősen hosszú Petőfi Sándor utcán Petőfi Sándor utca virtuálisan
Diósd hazánk legkisebb területe városa, viszont történelmi vonatkozásai annál jelentősebbek. Területéről gazdag újkőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő. Anonymus leírásában olvashatunk először DiósdrólGyoygalakban írva:
„Árpád...Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig”,
A címerben is látható kápolna sziluett eredete a legenda szerint,hzogy Gellért püspök 3 társával 1046. szeptember 22-ről 23-ra virradó éjszakát töltötte a falucskában . Éjjeli látomását a reggeli misében el is mondta. A látomás - a később bekövetkezett - vértanuhalálára vonatkozott. Utolsó misjének vélt helye a mai napig búcsújáró hely.
"Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom."https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet
A település a török időkben telejsen elpustult, majd a XVIII. század újra benépesült "Az új lakosok zömmel német nyelvterületről jöttek, szőlőművesek voltak, erősen, szorgalmasan dolgoztak, gyökeret eresztettek új hazájukban." https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sd
A falu környékén egykor jelentős szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák régen az úgynevezett szőlőszobákban - gondos kezelés mellett - késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon.https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet
1864. május 9-én a község vezetői úgy nyilatkoztak, hogy „a község déli részén egy igen jó agyagos tégla-hely van, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát és cserépzsindelyt a legjobb sikerrel üzletre bocsát." ezzel elkezdődött a település iparosodása. ... https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet
Ilona fényképes tudósítása most teljességgel hiánypótló a város nevezetességeiről, így legalább a szöveg nélküli, várost bemutató videón látottakat be is tudjuk azonosítani
Diósd kultúrális és port élete kiemelkedően sokrétű Íme egy apró szelete a a Diós-települések nemzetközi találkozója- amit minden éveben más helyen rendeznek meg. Itt éppen Diósdon.
Zitától kaptuk a következő fényképes tudósítást a Balaton Múzeumból, Keszthelyről ! Milyen jó látni, hogy a Balaton Múzeum is szentelt időt, fiigyelmet a Petőfi bicentenáriumra .
A kiállítás, még pár héten át megtekinthető!
Így invitál a múzeum igazgatója Németh Péter a kiállíttás megtekintésére
Egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját ünnepli a magyarság. Petőfi, Keszthely, valamint a Balatoni Múzeum között a kapcsolatot a költőfejedelem hitvese, Szendrey Júlia adja.
Júlia 1828-ban Keszthelyen látta meg a napvilágot Szendrey Ignác, a Festetics uradalom gazdatisztje és Gálovics Anna gyermekeként.
A Balatoni Múzeum fennállásának kezdeti évei óta fontosnak tarja a költő hitves emlékének ápolását. A múzeum kezdeményezte a Petőfi Társasággal karöltve, hogy a Szendrey szülőházra kerüljön emléktábla, és a múzeum szervezésében született meg az első Szendrey kiállítás az emlékházban. A Balatoni Múzeum fali között pedig kétszer is emlékkiállítással emlékeztek meg a Szendreyről.
A jelenlegi kiállításban – ahogy a cím is utal rá – jelentős mértékben megjelenik férje, Petőfi Sándor életútja is, és betekintünk kapcsolatukba is.
Szendrey azon életszakaszait, tetteit állítja a kiállítás interaktív elemekkel a reflektorfénybe, amelyeket a kortársak és az utókor is negatívan ítél meg.
A tárlat objektív képet ad Júlia életéről, megmutatva, hogy tettei, és az őt ért bántalmak mögött milyen lelki vívódások zajlottak.
Miközben megismeri az érdeklődő a 19. század második felének Keszthelyét.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik jelképes helyszíne is megelevenedik, ahova beülhet egy kávéra. Az eredeti tárgyak bepillantást engednek, milyen fegyverekkel harcoltak a honvédek és maga Petőfi is a szabadságharcban.
S ha már utcatálbánk van Zita jóvoltából , körülnéztem a google mapson, hogy Petőfi utcája van-e most is Keszthelynek? Természetesen van, s most virtuálisan végig is sétálhatunk rajta
Hilda lepett most meg minket egy újabb Petőfi Sándor utcatáblával. Nagy köszönet érte! S természetesen A köszönő/ajándék Petőfi vers is következik hamarosan.
Az Arany János utcába becsatlakozó Y alakú Petőfi Sándor utcán -a google maps segítségével - virtuálisan végig is sétálhatunk Petőfi Sándor utca - Bugyi nagy telkek , régi és egészen új tágas házak sorjáznak egymás után. Az utcatábla, melyet Hilda lefotózott 5-6 évtizede hírdeti a közterület nevét ( stílusából ítélve).
Bugyi település neve szláv eredetű -és semmi köze a női fehérneműhöz-,viszont a a budi szó szláv nyelveken „ébredj” jelentésű, de vonatkozhat valaminek az őrzésére, vigyázására, esetleg amellett történő virrasztásra. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje). https://hu.wikipedia.org/wiki/Bugyi_(telep%C3%BCl%C3%A9s)#T%C3%B6rt%C3%A9nete
A jégkorszak végén a község területe egy folyóvizekkel átszőtt, tavakkal, mocsarakkal tarkított tájba olvadt. Az 1900-as évek második felében beindult kavicsbányászat e korból számos értékes leletet hozott a felszínre, melyből kiemelkedik annak a hét nagyemlősnek 62 darabos leletegyüttese (mamut, gyapjas orrszarvú, ősbölény, óriásszarvas, rénszarvas, jávorszarvas, őstulok), mely a jégkorszak 30-70 évvel ezelőtti állatvilág reprezentálja. Bugyin és környékén a neolitikum végétől mutatható ki az ember jelenléte, de a táj a bronzkor Kr. e. 1800-tól virágzó középső szakaszában vált sűrűn lakottá. A vatyai kultúra földműves népének évszázadai után számos nép megfordult ezen a tájon. Közöttük elsősorban a szarmaták, majd a korai és kései avarok egymást követő csoportjai érdemelnek említést. Egy-egy nemzedékük egymásra rétegződő temetőjét Ürbőpusztán tárták fel. A magyar honfoglalás után Taksony vezéri székhelyének övezetébe tartozott a környék, s a fejedelmi udvart szolgáló népek szálláshelye lehetett, melyre leletek is utalnak.http://www.bugyi.hu/telepulesunk/bemutatkozik/index.php
Bugyi községről az első írásos emlék 1346-ból való, amely egy Bwd és Apay területén fekvő birtok zálogba vételével foglalkozik. A történeti források azonban már 1321-től említést tesznek a Pereg határában fekvő Budimátéfalujáról és Budipéterföldjéről, melyeknek 1312-ig Bugyi Máté és Péter voltak a birtokosai, akik nevük szerint Bugyi faluból kirajzó kisnemesek lehettek....a térséget a tatárjárás alaposan megtépázta,
1546-1590 közötti defterek szerint azonban Bugyi, ahol átlag 24 háztartást és 33 felnőtt férfit írtak össze, tovább virágzott, s Ócsa és Némedi után a térség harmadik legnépesebb faluja volt. Szomszédaival együtt 1597 körül végül Bugyi is megsemmisült. Lakói a mezővárosokba és a végvárakba menekültek, a pusztát pedig a mezővárosoknak adták bérbe legelőnek.
Az újabb kori fejlődés Beleznay János nevéhez fűződik, aki feleségével a szintén Nyitrából származó Grassalkovich Zsuzsannával együtt 1729-től kezdték betelepíteni református magyar jobbágyokkal e pusztát.A falu központjában a Beleznay-kúria és a Szent Adalbertnek szentelt katolikus templom állt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye közbátorsági és állandó választmányába is többen bekerültek Bugyiról (néhányuk síremléke ma is megvan), kettő tiszti rangban, 45 honvédként 120 pedig nemzetőrként szolgálták a hazát http://www.bugyi.hu/telepulesunk/bemutatkozik/index.php
Az 1900-as évek elején már az egyházi szervezeteken kívül olvasóegylet, hitelszövetkezet és temetkezési egylet alakult, a faluba számos tanító, orvos és szakképzett szülésznő települt
1930-ra lezajlott a település eljes ármentesítse és a traktorok, cséplőgépek, teherkocsik s a legmodernebb agrotechnológiák elterjedése adott újabb lendületet a nagybirtokokon folyó gazdálkodásnak. Mindez a falu szegényebb rétegeinek újabb kereseti lehetőséget biztosított, s mintaadó hatása révén a paraszti árutermelésre is ösztönzően hatott. Új eljárásokat tanultak el - vasút segítségével most már elérhető, távolabb is napszámot vállaló - fiatalok a német termelési és szokásokat alkalmazó soroksári gazdáktól, s ennél is fontosabb a bolgár családok megtelepedése az 1930-as években Bugyin. Az általuk meghonosított öntözéses kertészkedés térhódítása mind a nagybirtokokon, mind a paraszti gazdaságban megfigyelhető. Az időszak végén már mintegy harminc bugyi család foglalkozott bolgárkertészettel, s árasztották el paprikával, dinnyével és különféle zöldségekkel és gyümölcsökkel a környék és a főváros piacait. Fellendült a tejtermelés és a tejkereskedelem is,
Hilda leényképezte az ország egyik különlegességét is Bugyi településen a Szégyenkövet, mely eredetileg a rómaiak hatéárkőként emelték, ma
a Református templom kertjében áll, egy római kori kőoszlop az ún. "szégyenkő", mely eredetileg római mérföldkő lehetett. Felirata szerint a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
Protokolluma számos "eklézsiakövetési" eljárás emlékét őrzi, melyek során az egyházi törvények megsértői a szószék és a templomkertben felállított szégyenkő előtt bánták meg bűneiket
