Hilda lepett most meg minket egy újabb Petőfi Sándor utcatáblával. Nagy köszönet érte! S természetesen A köszönő/ajándék Petőfi vers is következik hamarosan.
Az Arany János utcába becsatlakozó Y alakú Petőfi Sándor utcán -a google maps segítségével - virtuálisan végig is sétálhatunk Petőfi Sándor utca - Bugyi nagy telkek , régi és egészen új tágas házak sorjáznak egymás után. Az utcatábla, melyet Hilda lefotózott 5-6 évtizede hírdeti a közterület nevét ( stílusából ítélve).
Zámbori Soma (sz: 1979.)
színész,
szinkronszínész
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bugyi_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bugyi_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Bugyi település neve szláv eredetű -és semmi köze a női fehérneműhöz-,viszont a a budi szó szláv nyelveken „ébredj” jelentésű, de vonatkozhat valaminek az őrzésére, vigyázására, esetleg amellett történő virrasztásra. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje). https://hu.wikipedia.org/wiki/Bugyi_(telep%C3%BCl%C3%A9s)#T%C3%B6rt%C3%A9nete
A jégkorszak végén a község területe egy folyóvizekkel átszőtt, tavakkal, mocsarakkal tarkított tájba olvadt. Az 1900-as évek második felében beindult kavicsbányászat e korból számos értékes leletet hozott a felszínre, melyből kiemelkedik annak a hét nagyemlősnek 62 darabos leletegyüttese (mamut, gyapjas orrszarvú, ősbölény, óriásszarvas, rénszarvas, jávorszarvas, őstulok), mely a jégkorszak 30-70 évvel ezelőtti állatvilág reprezentálja. Bugyin és környékén a neolitikum végétől mutatható ki az ember jelenléte, de a táj a bronzkor Kr. e. 1800-tól virágzó középső szakaszában vált sűrűn lakottá. A vatyai kultúra földműves népének évszázadai után számos nép megfordult ezen a tájon. Közöttük elsősorban a szarmaták, majd a korai és kései avarok egymást követő csoportjai érdemelnek említést. Egy-egy nemzedékük egymásra rétegződő temetőjét Ürbőpusztán tárták fel. A magyar honfoglalás után Taksony vezéri székhelyének övezetébe tartozott a környék, s a fejedelmi udvart szolgáló népek szálláshelye lehetett, melyre leletek is utalnak.http://www.bugyi.hu/telepulesunk/bemutatkozik/index.php
Bugyi községről az első írásos emlék 1346-ból való, amely egy Bwd és Apay területén fekvő birtok zálogba vételével foglalkozik. A történeti források azonban már 1321-től említést tesznek a Pereg határában fekvő Budimátéfalujáról és Budipéterföldjéről, melyeknek 1312-ig Bugyi Máté és Péter voltak a birtokosai, akik nevük szerint Bugyi faluból kirajzó kisnemesek lehettek....a térséget a tatárjárás alaposan megtépázta,
1546-1590 közötti defterek szerint azonban Bugyi, ahol átlag 24 háztartást és 33 felnőtt férfit írtak össze, tovább virágzott, s Ócsa és Némedi után a térség harmadik legnépesebb faluja volt. Szomszédaival együtt 1597 körül végül Bugyi is megsemmisült. Lakói a mezővárosokba és a végvárakba menekültek, a pusztát pedig a mezővárosoknak adták bérbe legelőnek.
Az újabb kori fejlődés Beleznay János nevéhez fűződik, aki feleségével a szintén Nyitrából származó Grassalkovich Zsuzsannával együtt 1729-től kezdték betelepíteni református magyar jobbágyokkal e pusztát.A falu központjában a Beleznay-kúria és a Szent Adalbertnek szentelt katolikus templom állt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye közbátorsági és állandó választmányába is többen bekerültek Bugyiról (néhányuk síremléke ma is megvan), kettő tiszti rangban, 45 honvédként 120 pedig nemzetőrként szolgálták a hazát http://www.bugyi.hu/telepulesunk/bemutatkozik/index.php
Az 1900-as évek elején már az egyházi szervezeteken kívül olvasóegylet, hitelszövetkezet és temetkezési egylet alakult, a faluba számos tanító, orvos és szakképzett szülésznő települt
1930-ra lezajlott a település eljes ármentesítse és a traktorok, cséplőgépek, teherkocsik s a legmodernebb agrotechnológiák elterjedése adott újabb lendületet a nagybirtokokon folyó gazdálkodásnak. Mindez a falu szegényebb rétegeinek újabb kereseti lehetőséget biztosított, s mintaadó hatása révén a paraszti árutermelésre is ösztönzően hatott. Új eljárásokat tanultak el - vasút segítségével most már elérhető, távolabb is napszámot vállaló - fiatalok a német termelési és szokásokat alkalmazó soroksári gazdáktól, s ennél is fontosabb a bolgár családok megtelepedése az 1930-as években Bugyin. Az általuk meghonosított öntözéses kertészkedés térhódítása mind a nagybirtokokon, mind a paraszti gazdaságban megfigyelhető. Az időszak végén már mintegy harminc bugyi család foglalkozott bolgárkertészettel, s árasztották el paprikával, dinnyével és különféle zöldségekkel és gyümölcsökkel a környék és a főváros piacait. Fellendült a tejtermelés és a tejkereskedelem is,
http://www.bugyi.hu/telepulesunk/bemutatkozik/index.php
Hilda leényképezte az ország egyik különlegességét is Bugyi településen a Szégyenkövet, mely eredetileg a rómaiak hatéárkőként emelték, ma
a Református templom kertjében áll, egy római kori kőoszlop az ún. "szégyenkő", mely eredetileg római mérföldkő lehetett. Felirata szerint a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
Protokolluma számos "eklézsiakövetési" eljárás emlékét őrzi, melyek során az egyházi törvények megsértői a szószék és a templomkertben felállított szégyenkő előtt bánták meg bűneiket
https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/bugyi/szegyenko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése