Illona, Csepel -Gyártelepén ( a Görgey Artúr - régen Árúházi térnek nevezett téren) álló Petőfi szobrot is lencsevégre kapott Nagy köszönet érte! természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik: A csavargó.
A szobor felállítása 1983. a XXI. kerületi tanács határozata alapján. (Bár erre iratot nem találtam, de valószínűsítem, hogy a 160 éves Petőfi évfordulóhoz kapcsolódóan született.
Ilona társunk Csepelre látogatott, a Petőfi utcatábla lefotózására. Nagy köszönet érte,hisz minden útját a petőfi utcatáblák gyűjtése is motiválja! Természetesen a köszönő/ajándék Petőfi is következik.
Virtuálisan is végigsétálhatunk e Petőfi utcán- Csepelen, és kisvárosi miliő köszönt ránk-
Falu végén kuta kocsma
Cinege Táncegyüttes
Tatabánya
A városrész címerét is Ilona fotózta nekünk!
Csepel sziget a középorban királyi, királynői birtok volt, s kedvelt vadászterület is. A török uralom alatt valószínűleg teljsen elnéptelenedett- Az 1700-as évek középén népesült be újra Sváb földi németekkel, déldidékról rácokkal és északról szlovákokkal -ahogy azország többi része is a törökök kiűzés után
Csepel Gyártelep neve a 19. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A II.második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. Sok apró cég bérli a gigantikus méretű üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, egy bicikligyűr, egy vasöntöde és a Duna balpartján álló Csepeli Erőmű , továbbá ta nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerteminál működik.
Végissétált Ilona a Petőfi utcán és lefotózta Csepel -Gyárváros nevezetességét , a 70 méter magas víztornyot is,ami a városrész vízellását biztosítja. Köszönet érte!
Megható ez az idős Petőfi utcatábla Salföldrről! Urbán Ádám fotográfus ajándéka ez is. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el.
Hány erős vihart , perszelő napsütést állt ki az évtizedek alatt ez a tábla? Jó lenne azt is megtudni valahogy, hogy mikor volt divatban ezen, piros szegélyű, utcatábla kihelyezése errefelé, mert ritkaság. Lehet, hogy a Balaton környéki települések "divatja volt" régen, hiszen a déli parton (Balatonfenyvesen is) a minap láttunk egyet. Általában fekete szegély volt a táblákon, -ha egyáltalán volt szegély-. A kék szegély is csak mostanában jött divatba. .
Virtuális séta is lehetséges a Petőfi utcán , fehérre meszelt Balaton felvidéki stílusú házak között, zöldséges vermek mellett.Mamár ilyent nagyon ritkán láthatunk. A gyerekkoromban más vidékeken is szokványos volt.
Salföld"területén már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.
A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: Salföld is elpusztult. Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek. Következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai hátráltatták a falu újjászületését. Csak 1711 után éledt újra a falu.
Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.
A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt.
Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám..A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot. Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal."https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld
Tegnap meséltem szerzőtársunknak Andreának, hogy megnyílt a Petőfi utcák népe kiállítás ,s hogy milyen kedves volt a kurátor Virágvölgyi István levele és Urbán Ádám fotóművész ajándéka kis csoportunk gyűjteményébe.
Mamár jött a fénykép, Andreától, hogy hogy iziben el is ment megnézni aPetőfi utcák népe kiállítást, s küldött két fényképet is róla! Remélem , hogy sokan megnézzük majd egyenként, vagy kis csoportokban! Kedvcsinálónak Itt a két fénykép Andreától. Természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik:
Majd biztosan mesél is róla , mikor találkozunk s akkor kibővítem a mostani bejegyzést az élményeivel.
Kérlek Benneteket, hogy osszátok meg élményeiteket a kiállítás kapcsán, ha elmentek megnézni, hiszen van a blogunknak egy olyan része is amiben saját élmények közreadása történik Petőfit iletően, s persze a kiállítási élmény is de tartozik.
Urbán Ádámtól kaptuk ezt a fényképet is, melyet Balatonhenyén fényképezett. Nagy köszönet érte! S természetesen következik a köszönő/ajándék Petőfi vers: Egy könyvárus emlékkönyvébe
Nem szokványos , sőt teljesen rendkívüli ez, az utcát és házszámot jelző installáció , amely boldogságot varázsol annak lelkébe aki rápillant. Milyen egyszerű ötlet, igazán személyes s egyben milyen hatásos!
Balatonhenye 3 utcáján ( Kossuth, Petőfi, és Akác) sajnos virtuálisan nem sétálhatunk végig, mindössze a központban lévő templomra tekinthetünk, amit viszont nagyon is érdemes megtenni.Virtuális mini séta Balatonhenyén
Urbán Ádám (sz.: 1976.)
Balog Rudolf Díjas,
Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat különdíjasa,
"Balatonhenye első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A törökök két ízben is feldúlták, ennek ellenére a település és lakossága túlélte a támadásokat.
Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. Előnevét megkülönböztetésül kapta. Zala megyében - amelyhez 1950-ig tartozott - Ördöghenye és Pethőhenye községek is léteztek. Kisnemesi jellegű község volt 1848 előtt. Mindössze 8 jobbágycsalád élt itt. Hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkápoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, melynek nevet adott.
Balatonhenye nevezetességei
A településen több szép, 18-19. században épült népi építészeti emléket találhatunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is.
Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a nép a "törökök halálának" nevez, mert a legendák szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani és így lelték halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket."https://www.balatonhenye.hu/
( Érdekes Budaörsön is van, ehhez nagyon hasonló legenda a Törökugrató hegyről , s a mélybe zuhanó törökökről.)
Igen hangulatos bemutató ez a 130 fős kis községről a Káli medencében:
Igazán megtisztelő, hogy URBÁN ÁDÁM fotográfustól kapott, kis csapatunk, Petőfi utcatáblákról, fényképeket, melyek Ő maga készített. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik!
Felemelő érzés, hogy , a Petőfi utcák népe kiállítás művészeinek egyike, - Urbán Ádám fotográfus - megajándékozta propjektünket ,segítve gyűjtőmunkákat! Erőteljesen haladunk így, a 200 Petőfi utcatábla cél elérése felé!
A 200 település "felkeresése" valószínűleg már nem érhető el az év végéig, de az utcatáblák bizonyára elérik a 200-at, hiszen jónéhány Petőfi utcánk van ahonnan több eltérő kialakítású utcatábla fényképpel is rendelkezünk
A kiállításról természetesen hamarosan részletes beszámoló következik. Képanyaga hatalmas, így bizony több részletben kell beszámolnunk róla nekünk is.
A balatonfenyvesi Petőfi utcatáblák csokra , melyet a fotóművésztől kaptunk:
Először a hivatalos, központi készítésű utcatáblak , melyeken a település címere is látható, jelezve egyúttal az arra járóknak, hogy községükre, múltjukra büszke falu utcáján járunk! Ezt az szimbolikát olvasni , megfejteni ,már megtanultuk Petőfi utcatáblák keresése során.
Urbán Ádám fényképezte
Ezek már az egyedi ház-utcatábláknak tűnnek, melyek teljességgel teret adnak civil készítettetője ízlésének és a divatnak is ,ami elkészítésekor volt érvényben. S persze annak is, hogy ki miként gondolt utcájára. Útnak, vagy utcának érezte, vagy a név megjelenése volt egyedül a lényeges szempont.
Urbán Ádám fényképezte
Az biztos,hogy eddig nem találkoztunk két megjelenési formával sehol.
Klímaberendezésen eddig még nem láttunk utcatáblát. Így ez mindenképpen különleges. Kukákra máshol is szokás ráírni az utcát, házszámot, viszont Petőfi kuka eddig még nem került szemünk elé! Különleges a 166-os házszámtábla is. MIntha pöttyökből állna össze a felirata.
A 4. kép igazi csemege. Piros kerezetésű utcatábla hazánkban igencsak ritka. (szlovák, román utcatáblákon már többször találkoztunk ezzel a jellegzetességgel). Koráról is árulkodik a tábla anyaga. Zománcozott fém, dombornyomásos betűkkel, számmal.Valószínűleg megvan bő 60-70 éves.
Urbán Árám fényképezte
Jelen és múlt montázsa ez az összeállítás. A múlt századot reprezentáló 4-es ház bejárata, kis híddal, a sodronykerítést eltakaró, és beterítő bokrokkal. S a jelen : egyszerű tiszta vonalak,a felületek letisztultásága melyet csak az ellenpontként odahelyezett szabálytalan felületű , vonalú kőtömb tör meg.
Urbán Ádám fényképezte
Urbán Ádám (sz.: 1976.)
Balog Rudolf Díjas
Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat különdíjasa
"Baltonfenyves község a Balaton déli partjának kedvelt üdőlőhelye. Százharmin esztendeje született meg. 1893-ban fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. A kialakuló "hegyközség" nevét: (Máriatelep) Andrássy Máriáról, a parcellázást irányító Széchenyi Imre feleségéről kapta.
Első, ünnepi szüretére 1896-ban kerülhetett sor . El kell azonban telnie még vagy tíz esztendônek, mire az első nyaralók felépülnek: egytől-egyig Máriatelep - azaz Baltonfenyvs- vasútállomásának közelében, a part felé eső sávban.
1912-ben nevezik először Balatonfenyvesnek az Alsóbélatelep határától a bereki Nagyárok vonaláig terjedő településrészt, 1912-ben hivatalosan is megkapta mai nevét, de akkor még mint Fonyódhoz tartozó üdülőtelepet tartották nyilván.
A harmincas években jelentős változás következett a település életében. A csődbe sodródott Stadler-birtokból sokszáz parcellát mértek ki, amelyeket szinte kivétel nélkül kis- és középegzisztenciák vásároltak meg, (hivatalnokok, vasutasok, tanárok, orvosok, katonatisztek, kereskedők). ők határozták meg otthonos, meghitt karakterét már a háború előtt.
A háború után, a mezőgazdasági mintanagyüzemnek szánt Nagybereki Állami Gazdaság munkáséhsége következtében a háború előtt jelentéktelen lélekszámú állandó lakosság is számottevően gyarapodott.
A korábban Fonyódhoz tartozó település az 1991-benmegtartott népszavazás eredményeként kapott önállóságot
Szerencsére a község az ellenkező politikai ízlés hosszú korszakában is meg tudta őrizni azt az arculatát, amely minden más balatonparti községtől előnyösen megkülönbözteti. Fenyves nem lett zsúfolt üdülőváros, bár hatalmas és kényelmes szabad-strandjai, pihenőpartjai messze földről vonzzák a weekend-vendégeket. Háta mögött a legendás Nagyberek őstermészeti rezervátumával, a csisztapusztai termálfürdővel, nemzetközi lovaspályájával, kényelmes, újjávarázsolt patinás nyaralóival: egyéniség. Valami más, vonzóan különböző. Jóérzéssel gondolhat rá az, akinek itt van otthona, vagy nyaralója, s ennek a jóérzésnek a melegéből jut annak is, aki idelátogat.Fenyves a visszatérő vendégek kedves állomáshelye volt, és maradt" .https://plattenseereisen.com/hu/Balatonfenyves_tortenelme
Esztertől kaptuk ezt az irányjelzős Petőfi utca táblát. Újabb , párja nincs különlegesség ! Dombornyomot fém tábla, kékre festve, karcsú sárgá/barna betűkkel. Kék tábla fehér vagy fekete testesebb betűvel már volt jónéhány,de ezekkel a karcsú betűkkel még nem. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el.
Sajnos virtuálisan nem sétálhatunk végig Petőfi utcáján, csak a falucska szívében lévő Templom terét és az oda vezető Kossuth utcát nézhetjük meg., de érdemes ezt is megtenni, mert elámulhatunk e piciny falu ékszerdoboz jellegén, s a hegyoldalra nyújtózkodó utcácskáin. Virtuális séta Nemesvitán
Nemesvita község a Balaton felvidéken található .Először az 1209-ben kelt oklevelek említik. A római katolikus templom első említése 1333-ból való, késő barokk formáját 1788-ban nyerte el.
A község fő vonzerejét festői fekvése, a Balatonra és a Tapolcai-medencére tekintő csodálatos panorámája, valamint borospincéi és nyugalmat árasztó népi lakóházai adják.
A település régi zalai egyházas hely volt. A vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak.
Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita (leányegyházai) voltak.
Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesvita
Bár kicsiny a település, állandó lakosa 400 fő körüli, nevéhez hűen (vita=élet), ma is mozgalmas, élettel teli. Van falunap, Szent István napi bortúra, Szüreti mulatság, értékeiket bemutató Tájház
10-15 évvel ezelőtt kezdődő vadnyugati-élet rendezvényekből mamár Westernpark lett, minden igényt kielégítő komplexummal.
Van 22 méter magas körparomás kilátója, sőt reklám és imagefilmje is:-) (zene nélkül jobb megnézni, mert sajnos a film Nemesvita értékeiről szövegesen nem tájékoztat- pedig lenne miről!)
Nők a Bbalatonért rendezvény
Rejtett érdekességekről, szépségekről készült amatör videó:
.jpg)
