Petőfi sétány- Leányfalu

 Leányfalun a Petőfi utcán kívül, Petőfi sétány is van .Ilona  erre is elsétált, és sok szép  képpel megajándékozott minket is. A köszönő/ajándék Petőfi vers ez úttal, Petőfi Sándor: Ha az Isten...

A Dunapart mentén kialakított sétányon virtuálisan is  sétálhatunk a Google maps  segítségével, a linkre  kattintva.

https://www.google.hu/maps/@47.7156895,19.0889389,3a,75y,95.37h,96.02t/data=!3m6!1e1!3m4!1sCPmOzxbwb9TrBEvuiEwPzg!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu

Romengo zenekar 

Lakatos Mónika (sz .1978)

Párhuzamos kultúráért  

és Nemzetiségekért díjas, 

Womex életmű és 

Kossuth díjas  

énekesnő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakatos_M%C3%B3nika

Rostás Mihály Mazsi 

a Romengo zenekar alapítója

zenész, énekes, menedzser

a Cigány Dal Napja létrehozója 

(augusztus 8)

https://kultura.hu/a-ciganyzene-barhol-barmikor-megallja-a-helyet-interju-rostas-mihaly-mazsi

"LeányfaluSzentendre és Tahitótfalu között fekszik. A település területéről is kerültek elő ókori leletek, A római őrtorony romjait a mai napig meg lehet tekinteni a Móricz Zsigmond úton. A rómaiak után a történetírás megszakadt Annyi valószínűsíthető, hogy a honfoglaláskor ismét benépesült a terület. Az első írásos emlék 1407-es oklevélből maradt ránk, ekkor már Leanfalva néven szerepel. A törökök bevonulása elsöpörte a települést, majd kiverésük után az Esterházy család zólyomi ágához kerül, ezután főként borászattal foglalkoznak a helyiek.

Leányfalu felemelkedéséig az 1860-as évekig kell várni, ekkor fedezi fel magának a fővárosi polgárság a kivételes fekvésű falvacskát, ahol a présházak helyét hamar villák veszik át, majd 1892-ben felépül a neogótikus Szent Anna  templom. A művészek is megtalálták itt helyüket, Móricz Zsigmond is itt élt 1912-től haláláig."https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/leanyfalu/

Ilona csodás fényképeket is készített a Petőfi sétány szomszédságáról . Nagy köszönet érte!

Befejezésül egy igazán szép, hangulatos  Leányfalut bemutató  helytörténeti kisfilm  1996-ból.

 Gyulai Páltól vett beköszönő mondatokkal. 

 

Petőfi Sándor:

HA AZ ISTEN...
 

Ha az isten ekkép szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem:
 

Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.
 

S valamint az őszi természetre
A halál jön észrevétlenül:
Énreám is így jőjön... csak akkor
Vegyem észre, ha mellettem ül.
 

Ekkor, mint a lombon a madárka,
Zengjem én is el végdalomat
Bűvös hangon, mely le a sziveknek
Fenekére s föl az égbe hat.
 

És ha vége a varázséneknek:
Ajkaimat egy csók zárja be,
A te csókod, szőke szép leány, te
Földi lények legdicsőbbike! -
 

De ha ezt nem engedné az isten,
Kérném akkor, hogy tavasz legyen,
Harc tavasza, hol rózsák teremnek,
Véres rózsák, férfikebleken.
 

S lelkesítve zengjenek a harcok
Csalogányai, a trombiták,
Ott legyek, s az én szivemből szinte
Nőjön egy halálos vérvirág.
 

S ha ledőlök ekkor paripámról:
Ajkaimat egy csók zárja be,
A te csókod, te szép szabadság, te
Égi lények legdicsőbbike!
 

Szalkszentmárton, 1845. aug. 20. - szept. 8. között

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1845-E82B/ha-az-isten-EACD/

Petőfi Sándor utca- Leányfalu

 Leányfaluról küldte Ilona  a következő Petőfi utcatáblás fényképet Nagy köszönet érte, s a köszönő/ajándék Petőfi vers  : Az első dal.  Különleges  előadásban

Ilona  nyomdokaiban mi is  sétálhatunk virtuálisan   a Petőfi Sándor utcán, a linkre kattintva

https://www.google.hu/maps/@47.7158115,19.0886815,3a,60y,311.24h,94.69t/data=!3m6!1e1!3m4!1soxmVbxZQO3YsPDrb1hKQsg!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu

  Petőfi Sándor :Az első dal

Katona Bálint

Vers- szerető ifjú 

Leányfalu területén ma is látható a római korban épült Burgus őrtorony maradványa, melyek  megtalálása  , feltárása alig egy  évszázados  csupán. A honfoglalás során a Kurszán(kündü) nemzettség  szálláshelye   lehetett. és leszármazottai népesítették be a vidéket. Első írásos  emléke  1407-ből származik, ahol már Leánfalvaként említik. Negyven év múlva már  családnévként jelenik meg egy periratban Leanfalw-i Miklós néven.

A török kor idején török kézre került. majd  kiúzésüket követően  az  Eszterházy család  zólyomi ága. gróf Eszterházy Jánosé lett. Később  lányának férje után  gróf Breuner   Ágoston a terület tulajdonosa, aki az 1860 -as végén eladta illetve  felparcellázta földjének  jelentős részét. S ekkor  költözik ide  az első telepesek közt  Szendrei Ignác (  később Petőfi Sándor apósa) Az 1900-as évek első felében itt vásárol telket és házat Móricz Zsigmond is. MA  a legforgalmasabb, a községet átszelő  út az Ő nevét  viseli. https://hu.wikipedia.org/wiki/Le%C3%A1nyfalu

Ilona szokásához híven, bőséges  fényképsorozattal is  segíti, hogy jobban megismerhessük a település  nevezetességeit. Nagy kőszenet érte! 

S búcsúzóul egy szép  összefoglaló  videó 

Petőfi S. u.- Ács

Komáromtól nyugatra található Ács városa.István  most innen küldött  Petőfi S.  utcatáblát és sok szép képet  is a város  nevezetességeiről. Nagy köszönet érte! A köszönő/ ajándék Petőfi vers fáradozásaiért és  a mi épülésüknek  is: a Csatadal, zenei feldolgozásban. Újra megerősítve. hogy  Petőfi versei újra és újra nemcsak verses formában , de  megzenésítve" új ruhát "kapva felcsendülnek. Minden korosztály a maga világára formálva, de szöveghűen kapcsolódik hozzá 200 év után is.

Ez az utcatábla megint egy  új forma. Ilyen sem volt még az elmúlt 14 hónap gyűjtésében. Valószínűleg egyedi készítésű és nagyon emlékeztet István által küldött képen a  CUKOR GYÁR emlékművének  formájára :-)  Végissétálhatunk - az igencsak hosszú - Petőfi S. utcán a google maps  segítségével is a linkre kattintva: Ács Petőfi Sándor utca google maps

Petőfi Sándor: Csatadal

Vikár Béla nőikar

Dunavecse

Ablonczy Sándorné  énektanár

Ács  címerét nem kellett megkeresnem, mert István  le is fényképezte.

Ács  2007-ben kapta a  meg  a városi  rangot. Lakott  településként  története  jóval régebbe  nyúlik vissza. Már  a rómaiak idejében is katonai tábor állt itt.

 A település az Árpád kor idején  az itt letelepedett, a királyi szolgálatban  álló ácsokról kapta  a nevét.
A török a falut  többször is  feldúlták, amely végül is elnéptelenedett. A törökök kiűzése után először  a komáromi  hithű reformátusok telepedtek meg itt újra, majd   német telepesesek is gazdagították a lakosság  számát.1643-ban már népiskolája volt., Földbirtokai voltak itt az Eszterházyaknak, majd  a a Zichy családnak is.

1849 . július 2-na az un Komáromi csatában Görgey Artúr  vezette  honvéd fősereg Ács mellett verte  vissza a  túlerőben lévő Haynau vezette  osztrák sereget.  

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81cs_(telep%C3%BCl%C3%A9s) 

Az  ácsi  cukorgyár  neve  sokaknak ismert még. 1871-2001 között  működött. A rendszerváltás idején a a 12 cukorgyár közül ez volt a legrégebben működő. Története itt olvasható. István fényképeiről látható, hogy köztéren két  oldalas nagy táblán olvasható bárki számára  a nagy múltú , sikeres gyár  története, ami a  rendszerváltás  után sajnos kényszeredetten   befejezte működését.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81csi_cukorgy%C3%A1r

István sok fényképpel  gazdagította  betekintési lehetőségünket Ács  tereire, szobrai  Nagy köszönet érte.

1848/49-es szabadságharc emlékei: 

Korotnoki Dániel, a komáromi csatában elesett kisdobos síremléke.

1848-as emlékmű

 A  II. világháború áldozatainak emlékműve

Sétára hívogató Ácson (a  Zichy kastély kertje, és épülete) 

 Ha vadregényesebb részre  vágyunk Ácson az is megtalálható a Cankó patak és a a malomtó  vidékén

"Így válik a költő, nemzete jótevőjévé.."

Újabb  szemelvény az 1889-es kiadású Petőfi Albumból, melyet Ágnes által ismerhetjük meg.  Köszönet érte és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el most sem. 

Nagy kincs ez az album, hiszen  élénken  elénk tárul, hogy hogyan éreztek , gondolkodtak Petőfi  kortársai, vagy az Őt követő nemzedék jeles tagjai  költészetéről, emberi tartásáról. 

Most: Vikár Béla méltatása Petőfiről és  Vajda Jánosverse az 1858 című került sorra az ALBUMBÓL, Petőfire emlékezve.

Vikár Béla(1859-1945)

műfordító

etnográfus,

eszperantista,

 a Magyar Tudományos Akadémia  levelező tagja

a Kalevala eredetiből történő fordítója 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vik%C3%A1r_B%C3%A9la

S Vajda János költő verse 1858-ból

Vajda János (1827-1897)

költő

Álcsút gazdatisztje

A szabadságharc önkéntes katonája, 

majd kényszersorozottja 1849 augusztusa után a császári hadseregnek  Padovába

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_J%C3%A1nos_(k%C3%B6lt%C5%91)

S , hogy Vikár Bélának mennyire igaz volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy  napjaink fiatalabb  nemzedékei is beépítik életükbe verseinek, épp hozzájuk szóló sorait.

Petőfi Sándor: Imádságom

Csórics Balázs (sz 1984)

színész, filmszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3rics_Bal%C3%A1zs

Petőfi szobor -Komarno

Bár Komarno Petőfi utcája és  a város  is bemutatásra került, most mégis oda térünk  vissza. Farkas István természetesen lefényképezte ott jártakor a Petőfi mellszobrot is, de a szobrok-emléktáblák külön  blokkban szerepelnek mindig, így ez a Petőfi szobor is külön bejegyzést kap.  Nagy köszönet és természetesen köszönő/ajándék vers is  dukál érte.

Nem oly régen (2017-ben)  került  felavatásra  e mellszobor egy  csongrádi művészpár  alkotása.. 

Lantos Györgyi  ( sz:  1953)

Dante Biennálé, Ravenna (I) I. díja(1985)

Dante Biennálé, Róma város aranyérmese (1988)

a Magyar Arany  Érdemkereszttel

kitüntetett

szobrász és  üvegművész

Lantos györgyi szobrász és üvegművész

Máté István ( sz 1952.) 

Dante Biennálé fődíja, Ravenna (1985)

 Firenze város aranyérme; 1992:

 az Olasz Köztársasági elnök érme; 2002

 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel 

kitüntetett

szobrászművész 

Máté István szobrászművész

Petőfi járt  Komáromban, Jókainál. 1842-ben. Éppen hozzá menet kapcsán   írta egyik  legszebb versét,  A Dunán címűt. S mint oly  gyakran költészetében, a táj egy emberi esemény leírásával van párhuzamba téve. Életünk és a köröttünk lévő  természet összekapcsolása költészetének  egyik alappontja

A DUNÁN
 

Folyam, kebled hányszor repeszti meg
Hajó futása s dúló fergeteg!
 

S a seb mi hosszú és a seb mi mély!
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
 

Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:
A seb begyógyul, s minden újra jó.
 

S az emberszív ha egyszer megreped:
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
 

Komárom, 1842. augusztus végén

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/ifjukori-koltemenyek-DFB7/a-dunan-E130/

Sajnos  ezt a verset  nem találtam meg hangzó formában, így  helyette a Petőfi bicentenárium egy  kiemelkedő sorozatát a Minden napra egy Petőfi , a Veszprémi színház programját ajánlva közülük választottam.. S valóban az év minden napján elhangzik egy Petőfi vers a Veszprémi Színház erre aza laklomra kialakított szobájában.  Hol  felolvasva, hol  "elszavalva". Többnyire  egyszerű, verset szerető emberek előadásában, akiket Petőfi költészete, Petőfi megünneplése  köt össze. 365 vers 365 különböző ember tolmácsolásában. Ebből választottam  most  a Magyar vagyok című verset 

Balogh Teréz

 vers-szerető

Petőfiho ulica- Komarno

Istvántól, most komárnoi  Petői utcatáblát és  egyéb  városképeket is kaptunk. Nagy köszönet érte, s a kösznő/ajándék vers nem is lehetne más, mint Komarno legendás -sajnos már régen eltávozott- színésze  tolmácsolásában elhangzó Petőfi vers: Amott a távol kék ködében.

Piros szegélyű utcatáblát eddig még nem láttunk. Magyarországon talán nincs is sehol. 

Kaszás Attila (1960-2007)

Jászai Mari díjas magyar színész.  

További díjai: Ajtai Andor és Ruttkai Éva emlékdíj,

 Súgó Csiga díj,  Magyar Örökség díj (posztumusz)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasz%C3%A1s_Attila

Komarno Szlovákia  járási székhelye a Nyitrai  Járásban. A Vág és Duna  összefolyásánál épült  város  rendkívül  gazdag múltra  tekinthet vissza. A hely nagy jelentőségű volt  a rómaiak idejében. A Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes erődrendszert és légióstábort (ez ma   a magyarországi területre eső rész) . A Duna bal partján, a Celemantia néven pedig ellenerődöt hoztak létre. Már ekkor  kikötővel és híddal rendelkező  város  volt. 

Az V. század környékén a hunok és más barbár törzsek áttörték a limes erődrendszerét és behatoltak Pannoniába. A rómaiak után avarok-hunok telepedtek itt le, keveredve a már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt.

A magyar törzsek IX. századi  letelepedése után Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket. Fia, Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Komárom várát.

1245-ben IV. Béla a tatárjáráskor Komárom várát védő kapitánynak adományozta Hetény elnéptelenedett birtokát is.1265-ben királyi város  címet kapott IV. Béla  királytól.  A királyi várat egy időben Csák Máté bitorolta és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1317-ben azonban  a király seregei  visszavették a várat 

1527-ben I Ferdinánd  Habsburg uralkodó serege  elfoglalta  a várat, és 2 év múlva  meghódolt  a Bécs ellen  induló  török  sereg  előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza. 

1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. Még az év őszén a török hatalmas hadsereggel próbálta meg bevenni a várat, azonban a Braun Erasmus vezette végvári vitézek egy hónapos hősies küzdelemben kitartottak a hideg évszak beköszöntéig.

A városnak 1606-ban reformátuskollégiuma,1649-be katolikus gimnáziuma létesült.1663-ban a török  közeledtére megerősítették, korszerű védőművekkel látták e a várat.. A kurucok  meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 18008-ban ismét bővítették és megerősítették, és  kiépült külső erődrendszere.1809-ben ide menekült I. Ferenc  Habsburg uralkodó  a francia hadak elől.

A különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán  vér nélkül került magyar kézre. 1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849 április 22 -én  mentette fel a Damjanich János  és  Klapka György vezetésével érkező magyar sereg.

A második komáromi csata   Komárom várának védői, ( Görgei Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849.július 2-án . A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési próbálkozás követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgei vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a Világosi fegyverletétel után, október 2-án  kapitulált és szabad  elvonulást és  bántódás nélküliséget kaptak . .

  https://hu.wikipedia.org/wiki/Kom%C3%A1rom_(Szlov%C3%A1kia)#T%C3%B6rt%C3%A9nelem

István szép fotókat is készített a város  központi részén sétálva. Nagy köszönet  ezekért a fényképekért  is, hiszen  így mi is betekinthetünk a  város mostani arculatába. ami napról napra. változik alakul.

Hunyadi szobra

Már a tavasz első virágai  is nyitogatják  virágaikat

Tavaly, ősz elején  Ilona  járt Komarnoban, s jól láthatóan egy más hangulatú városképpel  tért haza.  Aki szeretné azt is megtekinti a linkre  kattintva eléri 

ttps://petofi200.blogspot.com/2022/09/petofiho-ulucia-petofi-utca-komarno.html

S egy hangulatos   betekintés  Klapka indulóval  fűszerezve, a város ódon részébe is betekintve  zárja ezt ae "kirándulást" melyet István által kaptunk. 

Souvenir d' Alexander Petőfi / Petőfi - rózsa

Ágnes által,  az 1889-es Petőfi Albumból sok szép és érdekes  írást, verset ismerhettünk már meg. Nagy köszönet érte újból. A mostani , minden eddiginél különlegesen és rejtélyesebb is  egyben. Az albumban  van   egy Petőfi -rózsa című vers .

Kiss József ( 1843-1921)

 költő, 

 vándor tanító 

a Petőfi társaság tagja

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_J%C3%B3zsef_(k%C3%B6lt%C5%91)

 Majd  alatta egészen apró betűkkel, a következő:

Sajnos a rózsa leírást eddig nem találtam meg , csupán annyit, hogy 1911-re már  nem volt megtalálható   a kertekben e nemesített rózsa.  S az sem tudható, hogy  milyen színű, milyen  méretű, alacsony vagy magastörzsű volt-e?.  Talán később rátalálok és akkor ide  bepótlom.

A virágkiállítást a Városligetben rendezték meg. 1888. április 27-ei kezdettel. Ez volt a 3. virágkiállítás

  https://adt.arcanum.com/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURVhUPSgxODg4LiB2aXJcdTAwZTFna2lcdTAwZTFsbFx1MDBlZHRcdTAwZTFzKSJ9

Viszont Emich  Gusztávról - aki a rózsának a  Souvenir d' Alexander Petőfi  nevet  adta-  igazán terjedelmes  írás olvasható. Jelentős személyiség volt. nagy tudású, a közéletre nagy hatással bíró ember.

Emich Gusztáv (1843-1911)

zoológus, könyvkiadó, országgyűlési képviselő

az Országos Magyar Kertészeti Egyesület magalapítója

az Athenaeum Irodalmi és  Nyomdai Rt

 vezérigazgatója, elnöke

https://hu.wikipedia.org/wiki/Emich_Guszt%C3%A1v_(zool%C3%B3gus)

A köszönő/ajándék vers  ezúttal: Petőfi Sándor: Első szerelem

Fenyő Iván  (sz 1879)

színész, filmszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91_Iv%C3%A1n_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)