Ilona bicskei útjáról egy igen jelentős Petőfi portré fényképével is megörvendeztetett minket . Az alkotója egyik legnagyobb hírű szobrászunk Borsos Miklós . A dombormű felavatására 1973-ban került sor Petőfi születésének 150. évfordulóján. (önkéntelenül felmerül a kérdés -talán nem csak bennem-, hogy most a 200. évforduló alkalmából hány Petőfi szobor, dombormű, emléktábla készül majd az országban ? Vélhetően jóval kevesebb mint 1973-ban.
A bicskei Petőfi Sándor Művelődési Központ 1952-ben kezdte meg működését, a Kossuth u. 10 szám alatt. Az 1929-ben ben épült vendéglő helyén. https://www.kozterkep.hu/3103
Petőfi emléktáblája az épület keleti oldalán ma is látható.
2012 szeptember 1. óta már nem külön intézménykét, hanem a Bicskei Egységes Művelődési Központ tagintézményeként működik a Nagy Károly Városi Könyvtárral együtt. https://www.bicskemuvhaz.hu/bemutatkozunk
Ilona készített még pár fényképet, képet , amit öröm nézegetni.! Köszönet érte!
Ami régen a Petőfi Sándor Művelődési Központ mióta a könyvtárat is magába zárja , az egyesülésből következően Művelődési Központ néven szerep hivatalosan.
Botond vezér szobra, akiről azt tartja a helytörténet, hogy hogy itt telepedett le népes családjával.
Ilona által most Bicskére látogathatunk, amely bővelkedik történelmi emlékekben, s azok gondosan karban tartva, megőrizve tekinthetők meg.
Sajnos a Petőfi utcán és a mellette lévő Petőfi tér körül sem járt a google maps-os autó, így azt virtuálisan nem tudjuk megtekinteni, de Ilona fotózott az utca és a tér tábláját is, így azt most megnézhetjük.
Természetesen a köszönő, ajándék Petőfi vers most is következik: s rögtön kettő. hiszen két közterületi táblát kaptunk:
s a második egy mindenki által ismert Petőfi vers az Arany Lacinak! Csöppet sem szokványos előadása :-) Viszont a legtökéletesebb amit eddig hallottam:-)
ELTE Néderlantisztika Tanszék
A térképző autó által bejárt utcák, viszont rendezett szép környezetet mutatnak. Széles utcákat. mindkét oldalán rendben tartott árokkal .Ez utóbbi egyre ritkább látvány, s nagy öröm látni, hogy van még rá példa most is.
Bicske Petőfi tér és utca térképe google mapsra kattintva meg is tekinthető. S rögtön látjuk, hogy neves költőink neveit viselik a környező utcák. S különböző okkal, de mindegyiknek köze van Petőfi Sándorhoz is! .
Bicske városa a Dunántúli középhegységben, azon belül is a Zsámbéki medencében található. Lakott településként történelme bizton állítható, hogy a újkőkorig nyúlik vissza . Kőpengék, agancskapák, kiégetett agyagedények ,emberalakot ábrázoló idolok régészeti leletei alapján
A város középkori elődje a mai település központi részén feküdt. Első írásos emlékei 1258-ból származik. Tulajdonosai a Botond nemzetségből származtak . A tatár és törökdúlás sem kímélte ezen települést sem, Viszont történelme során mindig az uralkodó osztály támogatását élvezte, melyben szerepe volt, hogy a rajta áthaladó út összeköttetést biztosított a királyi családnak a nyugati országrész felé . Felsorolni mindazt, ami a történelemünk fontos eseményeivel összekapcsolta Bicskét itt lehetetlen, inkább nagyon jól megírt, bőséges információt adó netes cikkekett mellékelek:
Petőfi utca és tér közelében két fontos költőtársa is utcanevet kapott . Arany János és Vörösmarthy Mihály. Batthyány Kázmér gróf -a kastély és birtok ez időbeli tulajdonosa jó barátságban volt Vörösmarthy Mihállyal, Próbálta rábírni, hogy telepedjen le Bicskén, amit Vörösmarthy nem fogadott el- de többször is járt Bicskén!
Ilona fényképet is készített Bicskéről . Ezek segítenek megismerkedni Bicske mai arcával. Nagy köszönet érte!
A neten csak madártávlatos városbemutatót találtam. Íme az egyik közülük :
S egy kis különlegesség , különösen ajánlva azoknak akik kisebb vagy nagyobb kerttel rendelkeznek, esetleg a teraszon/ balkonon növényket atartanak!
ISTEN CSODÁJA
Ameddig a történet csillaga Röpíti a multakba sugarát: A szem saját kezünkben mindenütt Saját szivünkre célzó gyilkot lát, S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!... Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet, Keblünk soha be nem gyógyúlhatott; Mérget kellett mindenkor innia, Ki sebeinkre önte balzsamot. Valami rosz szellemtől származánk! Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért, Mint a szeméten a silány ebek, Azt vettük észre csak, hogy ezalatt Az oroszlánok itt termettenek; Jött a tatár, jött a török reánk. Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog, Mint ember, aki görcsben haldokol; Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá Az óriási nadály, a mogol, S holttesteinket fölfalá a láng! Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt Sárkoporsóba páncéla s lova, S készűlt számunkra a ledőlt király Kardjából a rettentő zabola, Melytől még most is ég és vérzik szánk!... Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem, De mily kevesen gondolnak vele. Oh nemzetem, magyar nép! éltedet Mindig csak a jó sorsra bízod-e? Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk; Emberségünkből álljon fönn hazánk!
Az iskola 1928/29-es tanévtől áll a diákság és pedagógusok rendelkezésre.Először fiú iskolaként,majd a 1945-től a komáromi gimnázium és kereskedelmi iskola profilra váltott. 1947-től újra általános iskolai szerepet kapott. Petőfi Sándor nevét. 1952 óta viseli
A Petőfi témával kapcsolatos gyűjtéséről készült bejegyzés itt olvasható:
de aki itt szeretne rápillantani az iskola mai arculatára, Íme: a gyönyörűen felújított , neobarokk, napsütéses Petőfi Sándor Általános Iskola, Komáromban, Ilona fotóin!
Petőfi Sándor járt Komáromban 1842 nyarán! Jókai Mórt látogatta,meg unokatestvérével Orlaí Petrik SomávalAz 1841/42-es tanévben Pápán ismerkedett meg Jókaival és jó barátságba kerültek. A látogatáskor írta a Dunán című versét.
Sajnos még egyetlen előadó sem fedezte fel, pedig több ez a vers mint egy szerelmi bánat leírása . Filozófiai,és egyben népbölcseleti mélységű.S mindössze 19 éves ekkor Petőfi.
A DUNÁN
Folyam, kebled hányszor repeszti meg Hajó futása s dúló fergeteg!
S a seb mi hosszú és a seb mi mély! Minőt a szíven nem vág szenvedély.
Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó: A seb begyógyul, s minden újra jó.
S az emberszív ha egyszer megreped: Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
Komárom városát a II. világháború utáni országhatár kijelölés ketté választotta. így a Duna jobb partján elterülő része hazánkhoz, a bal part mögötti rész az akkori Csehszlovákákiához került. (Mára már ez az egyesülés is felbomlott és így Szlovákia része., Komarno néven. Az Európai Uniós tagságunk óta viszont már útlevél nélkül, akadálytalanul lehet közlekednünk mindkét részén.
Történelmi jelentősége, a török időkben és az 1848/49-es szasbadságharc idején is megmutatkozott. Sem a török sem a Habsburg császár csapatai nem tudta elfoglalni.
Már a rómaik idejében kedvelt része volt a hadseregnek és és nyomában megtelepülő polgárságnak. A mai napig kerülnek elő igen jelentős régészeti leletek e korból. Különösen a sződi városrészben
1965-ben a lengyár vízszükségletének feltárásához a kitatófúrások során 65 celzius fokos meleg termálvízre találták, így a város már jelentős termálvízzel,és termál fürdővel is gazdagodott
Istvántól kaptuk a következő fényképeket is, Komárom Szőny városrészében lévő Petőfi Sándor Művelődési Házról, más néven Kultúrház -ról.
Az már az előző bejegyzésből kitűnt, hogy bár Szőny nagyközség 1977-ben Komárom része lett, de ahogy Budapest kerületei önálló identitással, hagyományokkal rendelkeznek, úgy Komárom, Szőny városrésze is őrzi korábbi önállóságát a kultúra/hagyományok terén mindenképp.
Nagy köszönet a fényképekért, s természetesen most sem marad el a köszönő/ ajándék Petőfi vers: A négyökrös szekér. Sajnos azt nem tudtam kideríteni, hogy ki az előadója, de azon ritka előadása ez a Négyökrös szekérnek, ahol nő az interpretálója.
Nagy élet van a művelődési házban! A videók sokaságából nehéz volt kiválasztani egyet, ízelítőnek, így kettőt váasztottam ki.
István küldött még fényképet a Dunán átívelő hídról is! S egy részletes jól olvasható tájékoztató táblát a Szőnyi Városrészről, amit mindenképpen érdemes felkeresni!
Istvántól kaptuk az újabb Petőfi utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is elhangzik érte. Minek nevezzelek című?
De előtte érdemes egy kicsit megnézni István fényképeit, hiszen oly különlegességet is talált, amilyennel eddig még nem találkoztunk. Piros betűs tábla, eddig még nem volt gyűjtéseinkben! (Kivéve a komarno-i táblát, de az Szlovákia stílusát mutatja) Nagyon csinos, elegáns , mindenképpen figyelemfelkeltő tábla!
S másik öröm, hogy olyan fényképet is készített István , ahol térképrészleten mutatja meg a Petőfi Sándor utca pontos helyét a városban. Nagy köszönet ezekért is. Minden új település hoz valami egészen rendkívülit! Ami megerősíti, hogy érdemes a virtuális gyűjtés, és értékes is, hiszen olyan új ismeretek, benyomások érnek minket, amikkel nem találkoztunk volna , nagy valószínűséggel. S mindez, a 26 évet élt költőnk nyomát kutatva, születésének 200. évfordulója alkalmából!
A Szőny városrész Komáromban, az egyik legrégebben lakott település . Kő és bronzkori leletek sokasága bizonyítja. A rómaiak idejében jelentős katonai és polgári város volt.Brigettio néven.S ami igazán ritkaság, itt élt és itt temették el Valentiniánus római császárt.!
A magyarok történelmében 1211-ból való a település első írásos említése. Sun néven Neve többször változott a középkorban, mint ahogy a birtokviszonya is. Volt királyi birtok, de az Esztergomi Érsekség tulajdona is.
A török korban elpusztult, viszont itt kötött békét a török szultán és III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király. 1627-ben
Új birtokosai először a gróf Zichy család volt,-kastélyt is építetetk itt-, később más nemesek is letelepedtek a területén, nagyobb birtokrészeket vásárolva.
Az 1848/49-es szabadságharc idején tönbb csata is zajlott a település területén.
Ahogy ma Szőny, Komárom városrésze lett, az előző században Szőny faluja volt, ahova a környező települések csatlakoztak. Bélapuszta, Füzitő, Göbölkút -egy párat említve csak- ,
Szőny Komáromhoz csatolása sem egyszerre történt meg. Részleteiben folyt a karcsúsítása és Komárom területének növelése ezzel.
Szőny jelentős része 1976-ig nagyközségként önálló településként működött
Egy igen érdekes iratra bukkantam, melynek egyik részlete az utcanevek változását sorolja fel Íme: A linkre kattintva részletesen elolvasható.
Az egyesüléssel Komárom területe 69,7 km2
-re, lakossága pedig 18122 főre nőtt. Komárom tanácselnöke Füstös László maradt, a szőnyi kirendeltség vezetője pedig a volt
szőnyi tanácselnök, Vizur László lett. így a településrész lakosai ügyes-bajos dolgaikat
helyben intézhették.
Az alakuló tanácsülésre 1977. április 15-én került sor. Az ülésen kitűzték az egyesüléssel járó legfontosabb feladatokat. A korabeli sajtó a legsürgősebben megoldandó
feladatok között az alábbiakat tartotta számon: a helyi közlekedés megoldása (rendszeres helyi járat Koppánymonostortól Szőnyig); köztisztasági szolgáltatás bevezetése és
a cigánytelep felszámolása Szőnyben; a két településen meglévő intézmények egyesítése; valamint 26 utca névazonosságának megszüntetése (eben azt a gyakorlatot követték,
hogy a kisebb, rövidebb utcák nevét változtatták meg).147
Az egyesítés következtében a településen az alábbi utcanévváltozások történetek:
Komáromban a Petőfi Sándor utcából Babits Mihály,
Azutcanévváltozások hatálya 1977. július 3-a volt.148
Így az egyesült település a szőnyi Petőfi Sándor utcanevet tartotta meg, s a korábban komáromi Petőfi Sándor utcát Babits Mihály utcára nevezte át 1977-ben. .
Ma délután 14-órai kezdettel emléktáblát avattunk fel Budaörsön -A Budaörsi Olvasókör vezetője által -
Nagy valószínűséggel ez az év első emléktáblája országosan is, remélhetően azonban nem az egyetlen.
A 2022-es Petőfi 200 Budaörsi Olvasókör év alatt összegyűlt adatok alapján, kimondható, hogy a Petőfi emléktáblák történelmünk lenyomatai is egyben.
Az első emléktáblák az 1860-as évek elején készültek,egy.egy városi közösség, azon belül is a jobb módú iparos réteg és a helyi értelmiségiek egy részének összefogásából, elhatározásból,. Ezek bújtatott szembenállásai votak Ferenc József osztrák császár és magyar királlyal szemben. Olyannyira, hogy az első időkben nem is köztereken kerültek elhelyezése, hanem fogadók, házak falán.
A második emléktábla hullám Petőfi születésének 100- évfordulója alkalmából volt 1923-ban.
Ezt az 1948-52/53-as emlétrábla és megemlékező tábls sorozata követette, amely egyfajta kompromisszum volt a szovjet államberendezkedés emlékezés politikájának tompítása jegyében, a Petőfire váltott szabadságharcos emlékevel kombinálva.
Az 1973-as 150. Petőfi évforduló, a Kádár korszak -már konszolidációs korszakának-, az állam által patronált, és jelenlétükkel "megemelt" ünnepségsorozatai, emléktábla és szobor állítási hulláma, egy konszolidált Petőfit is jelentett a politikai vezetésben..
Mára ez az irány is teljesen megszűnt, Így a helyi szervezésben , kis közösségek belső indíttatásával jönnek létre , Budaörsihez hasonlóan, emléktábla felállítások.
.jpg)
.jpg)
