Komárom központjában áll a Petőfi Sándor Általános Iskola.
A FORTEPAN szabadfelhasználású galériában találtam fényképet. A neten pedig a történetét is el lehet olvasni.
.jpg)
Az iskola 1928/29-es tanévtől áll a diákság és pedagógusok rendelkezésre.Először fiú iskolaként,majd a 1945-től a komáromi gimnázium és kereskedelmi iskola profilra váltott. 1947-től újra általános iskolai szerepet kapott. Petőfi Sándor nevét. 1952 óta viseli
A Petőfi témával kapcsolatos gyűjtéséről készült bejegyzés itt olvasható:
de aki itt szeretne rápillantani az iskola mai arculatára, Íme: a gyönyörűen felújított , neobarokk, napsütéses Petőfi Sándor Általános Iskola, Komáromban, Ilona fotóin!
Petőfi Sándor járt Komáromban 1842 nyarán! Jókai Mórt látogatta,meg unokatestvérével Orlaí Petrik SomávalAz 1841/42-es tanévben Pápán ismerkedett meg Jókaival és jó barátságba kerültek. A látogatáskor írta a Dunán című versét.
Sajnos még egyetlen előadó sem fedezte fel, pedig több ez a vers mint egy szerelmi bánat leírása . Filozófiai,és egyben népbölcseleti mélységű.S mindössze 19 éves ekkor Petőfi.
A DUNÁN
Folyam, kebled hányszor repeszti meg
Hajó futása s dúló fergeteg!
Hajó futása s dúló fergeteg!
S a seb mi hosszú és a seb mi mély!
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:
A seb begyógyul, s minden újra jó.
A seb begyógyul, s minden újra jó.
S az emberszív ha egyszer megreped:
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
Komárom városát a II. világháború utáni országhatár kijelölés ketté választotta. így a Duna jobb partján elterülő része hazánkhoz, a bal part mögötti rész az akkori Csehszlovákákiához került. (Mára már ez az egyesülés is felbomlott és így Szlovákia része., Komarno néven. Az Európai Uniós tagságunk óta viszont már útlevél nélkül, akadálytalanul lehet közlekednünk mindkét részén.
Történelmi jelentősége, a török időkben és az 1848/49-es szasbadságharc idején is megmutatkozott. Sem a török sem a Habsburg császár csapatai nem tudta elfoglalni.
Már a rómaik idejében kedvelt része volt a hadseregnek és és nyomában megtelepülő polgárságnak. A mai napig kerülnek elő igen jelentős régészeti leletek e korból. Különösen a sződi városrészben
1965-ben a lengyár vízszükségletének feltárásához a kitatófúrások során 65 celzius fokos meleg termálvízre találták, így a város már jelentős termálvízzel,és termál fürdővel is gazdagodott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése