Petőfi utca avatás- 2023. Asztana

 2023. november 2.-a napja, hogy  3-5 évtized elteltével új Petőfi Sándor  utcát avassanak. No nem itthon, a Petőfi 200 emlékére, hanem a külügyminiszter a  Kazah Köztársaságba    repült, , hogy ezt megtegye. Miközben itthon a Petőfi  név elvétele  történt  a Petőfi laktanya  esetében, alig egy hónapja. De nem ez  az egyetlen  Petőfi név elvétel az az elmúlt 30 éveben, mert  az egyházi fennhatóság alá  került  Petőfi Sándor  Általános Iskolák  is sorra elvesztették  Petőfi nevét, és művelődési ház is járt így, ahogy az Érd esetében  történt. 

A Székelyföld portál le is vette az avatás képét Szíjártó fb oldaláról 

https://szekelyfold.ma/kulfold/petofi-sandorrol-neveztek-el-utcat-asztanaban

https://szekelyfold.ma/api/images/post-content/2023-11/20231103095852-398111289_866324654960829_1283559947945564560_n.jpg

A tábla "magyar " oldala az arra járó - latin betűt olvasóknak  és  angol nyelvet értőknek  - lett  kialakítva. Persze   nem csoda, honnan is  tudhatnák  , hogy a  mi piciny,  egzotikus  országunkban  utcák vannak és nem street-ek, s  hogy Petőfi nem elsősorban Sándor, hanem egy saját maga  által  kitalált vezetéknévvel állandósult. 

https://szekelyfold.ma/api/images/post-header/2023-11/20231103095220-398101598_866324714960823_7630391773027876869_n.jpg?_height=400

A Petőfi Sándor utcatábla  (pontosabban az irányjelző tábla ) igazán impozáns és elegáns avatási megoldással lett Kazah Köztársaság  fővárosának, Asztanának, új attrakciója 

Ünnepi alkalom ez,  így Petőfi  legismertebb versei illenek is hozzá.

Azt nem tudom, hogy  Asztanában hangzottak-e  el  Petőfi versek ezen alkalomból én összeállítottam egy rövid, de érzéseim szerint  méltó, alkalomhoz  vercsokrot.

Elsőként a Füstbement tervet szólaltatnám meg,mert 

egyetemes érzéseket, gondolatokat, pillanatokat  rögzített benne  Petőfi , melyek  ugyanúgy átélhetők, a világ bármely nyelvére  lefordítva.

Lehet, hogy csupán  magyar hangzása is  jóérzéssel töltené el a más nép emberét. 

Különösen Latinovits Zoltán előadásában.

Latinovits Zoltán (1932-1976)

Jászai Mari,

Balázs Béla ,

és posztumusz Kossuth díjas 

színész

Szeptember végént a fiatal Sinkovits Imre tolmácsolásában

Sinkovits Imre (1928-2001)

Kétszeres Jászai Mari Díjas, 

Érdemes és Kiváló Művész

Kossuth Díjas

a Halhatalanok Társulatának Tagja,

a Nemzet Színésze

S befejezésként  a  Lennék én folyóvíz vers néptáncos feldolgozását sem hagynám ki ezen ünnepi eseményből

Trencsényi-Csiha Tímea

népdal énekes

néptánc oktató

https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztana#/media/F%C3%A1jl:Emblem_of_Astana_(latin).svg

S hamár így adódott, akkor ismerkedjünk meg   ASZTANA-val a wikipedia segítségével., de előbb  a Kazah Köztársaság földrajzi  jellemzőivel!

A világ 9. legnagyobb területű országa, ahol a népsűrűség átlaga 7fő/km2. Bár  területe igazán jelentős, világtenger sehol sem érinti , egyedüli tenger amivel határos  dél-nyugaton a Kaszpi- tengerhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Kazahszt%C3%A1n

Asztana 1997-től a fővárosa  e hatalmas  országnak, és 1998-ban kapta mai nevét ami fővárost jelent.  A fővárossá nyilvánítás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: nemcsak kormányzati, de ipari, oktatási, egészségügyi és sportközponttá is vált. A fejlődést számos futurisztikus épület, szálloda és felhőkarcoló   jelzi.

Asztana a második leghidegebb főváros a mongóliai Ulánbator  után. Szélsőséges kontinentális éghajlat jellemző A nyár meleg, időnként forró, a tél nagyon hideg és száraz. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 35–40 °C-ot, míg télen a −30 °C – −35 °C is gyakran előfordulhat Az éves átlaghőmérséklet 3,5 °C. . A várost kettészelő Isim folyó novembertől áprilisig  befagy. https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztana

Korábban Almati nevű városa volt a főváros (jelentése almafák között nőtt volt). Ma is  a legnagyobb  városa a Kazah Köztársaságnak 15 egyetemmel,https://hu.wikipedia.org/wiki/Almati

A városról többb információt  nem találtam, viszont  Kazahsztán történelme  elég gazdagon   fenn van  a Wikipédián. 

Kazahsztán területén az ember megjelenése  már az őskorban  megtörtént, melyet jelentős  leletegyüttesek bizonyítanak. Bő 1000 évvel korábban kezdték meg a  vadlovak háziasítást, mint azt eddig a kutatók gondolták.. Lovas-nomád  életmódot   folytattak növénytermesztés, kő és fém eszközök is találták a régészek

.".Az időszámításunk kezdetéig tartó időszakból mintegy 500 kazahsztáni lelőhely ismert .A leletekből ismerjük vallásuk egyes részleteit, az eget, a napot és a tüzet imádták és lovakat áldoztak. 

Az i. e. 8. századtól kezdődően a mai Kazahsztán területét (és az egész eurázsiai sztyeppét a Kárpátoktól Mongóliáig) az a indogermán nyelvet beszélő, iráni nép uralta, amelyet a görögök szkítáknak, a perzsák szakáknak  neveztek. Az ebben a régióban élő népek első írásos említése az i. e. 1. évezred közepéről származik:Hérododtosz  a Históriában említi a szakákat, mint a perzsák szomszédait, akikkel sokat sokat harcolnak. I. e. 327-ben Nagy Sándor győzedelmes hadjárata is megállt a Jaxartész (Szír-Darja)  partján. Itt megalapította Alexandria Eszkhatét, a Legtávolabbi Alexandriát (ma Hodzsen) de nem merészkedett tovább.

A mongolok 1218-ban  a Szir-Darjáig és elpusztították Otrart, Szignakot és más városokat. A kazahsztáni nomád népek közül néhányan önként csatlakoztak hozzájuk, mások eleinte ellenálltak, majd meghódoltak nekik és jelentős részét tették ki annak a seregnek, amellyel  Batu  1237-benmeghódította Kelet-Európát.

 Vereségük után visszatértek  kazah sztyeppékra és  4 évszázadon keresztül  az egymással és  szpmszédságikba élő népekkel csatáztak. A pusztító betörésekben becslések szerint egymillió kazah vesztette életét, 200 ezret pedig fogságba hurcoltak. A mindenüket elvesztett kazahok  Szamarkandba és Buharába menekültek. 

A kazahok azOrosz Birodalom  védelmét kérték. Tauke kán már 1717-ben követséget küldött I. Péter I. cárhoz, hogy hajlandóak lennének elfogadni az orosz védnökséget ha nem kellene adót fizetniük és megtarthatnák a törvényeiket és a kán uralmát. A 18. század elején Oroszország gyors ütemben terjesztette ki hatalmát kelet felé

 1837-ben az utolsó kazah kán, Keneszári Kszimuli  fellázadt az orosz uralom ellen és tízéves függetlenségi harcba kezdett, amely azonban 1847-ben elbukott. A 19. század közepén az oroszok Kazahsztánban uralmuk megszilárdítására egy sor erődítményt emeltek.Ebbe a sorozatba tartozott Vernij 1854-es alapítása, amely mára Almativá fejlődött.

Ekkortól kezdve megkezdődött az oroszok nagyarányú betelepítése. A betelepített kozákok a cári hatalom legkipróbáltabb eszköze voltak a meghódított keleti régiók pacifikálásában.

Félmillió parasztcsaládot telepítettek át Kazahsztánba a nekik kijelölt földekre; ezekről a területekről a kazahokat kitiltották. 1907-ben új választási törvényt fogadtak el, amely megfosztotta szavazójogától Szibéria és Közép-Ázsia őslakóit. 

Amikor kitört az első világháború  II. Miklós cár  munkaszolgálatra kötelezte őket a fronton, ami miatt 1916-ban Amangeldi Imanov vezetésével felkelés tört ki Turkesztánban. 

1929-ben megreformálták a kazah írást és az arab írásról áttértek a latin betűsre. 

Az 1930-as évek elején megkezdődött a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. A nomád és félnomád kazahokat letelepedésre kényszerítették, állataikat nem hajthatták új legelőkre, ami miatt az állatállomány tömegesen hullott (kb. 80%-a pusztult éhen). Ennek következtében a lakosság is élelem nélkül maradt és 1932-1933-ban hatalmas éhinség  puszíttott az országban. 

Az 1930-as évek végétől szovjet  politikának következtében egész népeket kezdtek el áttelepíteni és a célterület többnyire Kazahsztán volt: nyugat-ukrajnai és nyugat-belorussziai lengyeleket, távol-keleti és szahalini koreaiakat

Az 1930-as évek közepe és az 1940-es évek eleje között a Gulag rendszerébe tartozó kényszermunkatáborokat hoztak létre, amelyekbe több tízezer (65 ezer)különböző nemzetiségű foglyot szállítottak. 

1940-ben a cirillbetűs kazah írást tették kötelezővé. 

Mivel az arab írást már nem tanították, a kazahok többsége képtelen volt elolvasni az 1929 előtt kiadott nemzeti vagy más török nyelvű irodalmat. Az eloroszosítási politika oda vezetett, hogy sok kazah már csak oroszul beszélt és elvesztette anyanyelvét.1936-ban önálló tagállam lett a Szovjetúnión belül

 Az 1950-es években kb egymillió orosz, ukrán és belorusz nemzetiségű szovjet polgárt költöztettek Kazahsztánba. Mindezek eredményeképpen Kazhasztánban lett a legkisebb a névadó kazah nemzetiség aránya a szovjet tagköztársaságok között. 1959-ben a 9,3 millió lakosból 30% vallotta magát kazahnak (orosznak 40%).

A Szovjetunió 1991 decemberi végleges szétesésekor Kazahsztán volt az utolsó tagköztársaság amelyik kinyilvánította függetlenségét és 23-án csatlakozott a helyén létrejövő Független Államok Közösségéhez. "

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazahszt%C3%A1n_t%C3%B6rt%C3%A9nelme