Farkas Istvántól most Orosházáról kaptunk Petőfi utcatáblát. Így most Orosházára tehetünk virtuális kirándulást Nagy kőszönet érte! A köszönő/ajándék Petőfi vers: a Csillagos ég
Sajnos Orosháza Petőfi utcáján virtuálisan nem sétálhatunk végig. Viszont közvetlen mellette van egy ÉSZAK nevű utca. No ez is olyan utcanév ami nem hiszem, hogy van máshol az országban.
Orosháza területe, már a vaskorban is lakott volt. Ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár melyet ma Nagytatársáncnak neveznek. Később a népvándorlás korában is itt találtak helyet maguknak az egymást követő népcsoportok. A régészek következtetései szerint az iráni eredetű káliz nép élt itt az Árpád korban . A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék. „Orosháza” nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk.
A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Első birtokainak nevét viseli tehát a város.
A török uralom alatt a település a pusztulás sorsára jutott – az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek.
A török kiűzése utáni betelepülés a dunántúli Zomba községből indult (Ma emléktábla és utcanév is őrzi a falu nevét) A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kert kultúra is, majd a 18. század ban az iparos réteg is kialakult
A márciusi forradalom hírét Mikolay lelkész Pesten tanuló fiának leveléből hallották először az orosháziak, március 18-án. S március 20-án határozat is elfogadtak amelyen első ízben vettek részt ezen a nemeseken kívül az úrbéres jobbágyok képviselői is.
665 gyalogos és 149 lovas jelentkezett, majd újabb 172 honvédújoncot állított ki a község. A Vasvári Pál által alakított Rákóczi csapatban 64 orosházi harcolt. A csapat 1849 közepén a román felkelők elleni csatában szinte teljesen megsemmisült. A szabadságharc bukása után a szigorú megtorló intézkedések ellenére is tovább élt a forradalom szelleme. Sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos és felesége is , kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc , (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.
Az 1850-a-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet alakult ki Felosztották a közlegelőket, tömegesen épültek a tanyák, fellendült a gabonatermelés.
Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése