Petőfi emléktábla -Banská Stiavnica (Selmecbánya )

Hilda selmecbányai kirándulásán  készített fényképekkel  ajándékozott meg minket. Nagy köszönet érte! S természetesen a köszönő/ ajándék Petőfi vers is következik, mégpedig olyan vers amit  Petőfi  itt, Selmecen írt: A hűtelenhez című.

"Az épület falán látható emléktáblát 1896. június 8-án a Líceum Petőfi Köre állíttatta."  

Az 1838/39-es tanévben az új líceumépületben folytatta tanulmányait Petőfi Sándor is, akit az elsőéves rétorok közé vették fel. Osztályuk „a líceum kapuján bemenve jobbra az első volt”. Tanulmányaiban csakhamar hanyatlani kezdett. Aszódról kitűnő osztályzatú bizonyítványt vitt magával, új iskolájában hanyag tanulónak mutatkozott. Egyik tanára elvette kedvét a tanulástól.

A költő a magyar önképzőkörben lelkesen szavalt, bírált, verseket írt, részt vett az irodalmi vitatkozásokon; sokat olvasott, főkép Gvadányi József, Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály munkáiból; a színészet iránt is fellobbant érdeklődése. 

https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/petofi-sandor-emlektabla-selmecbanyan/

https://ma7.sk/tajaink/petofi-selmecen-ii-1838-1839

A hűtelenhez

Vajda Milán (sz 1979.)

A legjobb férfi epizódalakításért  és 

Márciusi Ifjak Díjas

színész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_Mil%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmecb%C3%A1nya

Banská-Stiavnica-Selmecbánya  A város alapítását illetően több legenda is létezik. A legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két Szalamandrának köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor, az Ó-hegy lábánál.

 IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte. A tatárjárás után a király bajor és szász  bányászokat telepített be, akiknek  A középkorban évszázadokon át magyar királyság  legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város címmel rendelkezett, ahol a bányászat a Waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt – e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 

Virágkorát a 15. századtól a 18. századig virágkorát élte. A világon először 1627-ben itt alkalmaztak puskaport  a bányászatban 1717 -ben itt kezdődött meg  bányászati szakemberképzés, amit 1735. június 22-én III. Károly felsőoktatási szintre emelte, ezzel megszületett a világ első műszaki felsőoktatási intézete, a Bergschola  1762-ben Mária Terézia akadémiai rangra emelte. 1786-ban elnyerte a jogot, hogy országos vásárokat tarthasson.

A bányászati tevékenység a 19. század második felétől lehanyatlott és a lakosság száma is csökkent. A 19. század folyamán bányavárosból iskolavárossá vált, de a 20. század során ezt a szerepét is jórészt elvesztette. Hegyek közti, elzárt helyzetéből fakadóan a gazdasági fejlődés elkerülte, és a város is elszegényedett.

A Bergschola-ját   1919ben átköltöztették Sopronba. Az erdőmérnöki kar ott maradt, de a kohó- és bányamérnöki karokat 1949-ben tovább költöztették Miskolcra   Az Akadémia utódegyetemeinek hallgatói és volt diákjai a mai napig is őrzik és ápolják az itt kialakult hagyományokat, illetve szent városukként tisztelik és rendszeresen látogatják Selmecbányát. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmecb%C3%A1nya#T%C3%B6rt%C3%A9nete

Hilda  fényképeiben  gyönyörködhetünk a várost bemutató videó előtt.  Nagy köszönet érte!