Ilona Esztergomban eredt Petőfi utca felfedezésre. S oly különlegsséggel tért haza (megntcsak) amiylenenl eddig mg sehols em találkoztunk. A lefotózott utcatáblákból elsőre úgy tűnik, hogy sok petőfi Sándor utca lehet ott. Ami terészetesen lehetelen, hiszen egy teelülsen (Budapesten egy kerület belül) minden utcanév csak egyszer fordulhat elő.
természtesen Esztergomban sincs másként, Egy petőfi Sándor utca van,melyen virtuálisan is végigsétálhatunk a google maps segítségvel :Petőfi Sándor utca.
Ilona kérdezősködött, hogy miért van akkor Újfalu, Aranyhegy, Szen Anna, vagy Csutimonostor a táblákon? Ugyanazon utcán járva. Azt a válszt kapta, egy idős ott lakó hölgytöl, hoyg kezdetben nem voltak utca elnevezések, hanem egymástól megkülönböztethető területekre tagolódott a város. Íg határozták meg helyüet maguk és az idegenek számára is. Azért, hogy történelmüknek ez a szelete ne vesszen el, utcanévtábláikon megőrizték a területi összetartozást / elkülönülést. Utcanévtábláik egyébént is igazán esztétikusak, egyediek, szépek. Ilona talált még ezen túl egyéni házszámtáblákra kőbe vésve, fémdomborítottal, rézlapon megjelenővel.. nagy köszönet ére és kösző/ajándé Petőfi vers most sem matrad el : Mért nem születtem ezer éve előtt?
Esztergom város területe már a prehisztorikus időkben is lakott területnek számított. A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén. A magyarok megérkezést követően Géza fejedelm 972-ben új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.A legenda szerint itt születt fia Vajk, későbbi I István Királyunk. aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá.
István uralkodása alatt a város a Magyar Királyság érseki központja lett. A Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről,Szent Adalbert -templomnak neveztek el.
A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött, a királyi várost több külváros vette körül.
1198-ban Imre király a várost azérseknek adta. Az 1200 években IV. Béla Esztergomot érintő intézkedéseinek hatására a városias fejlődés újra megindult. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították,de a fellegvárat nem tudták bevenni.
Esztergom a XV. században főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát, köszönhetően a főpap gazdag udvartartásának. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek, ismert tudósok és művészek.
Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök , és az esztergomi szandzsák központjává tették. Ekkor több minaret, dzsámi és török fürdő épült, melyeket ma a vizovárosi őriz. A Végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmvel
A török hódításkor elmenekült az érsekség. Csak 1820-bantért vissza, majd két évre rá,benmegkezdték a bazilikaépítését, melyet1856-banszenteltek fel. Az eseményenFerencz József és Liszt Ferenc isrészt vett, utóbbi erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misecímű művét, amelyet ő vezényelt a bemutatásakor.
Az1848/49-es szabadságharc akatt 1c alatt Kossuth Lajos és Szécheyi István is is megszálltak a városban,majd 1849 április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal. 1886-ban betagolták esztergom vármegegye rendszereébe, megsünteteve szabad kiráyi vársp s státuszát. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1891-ben átadták az esztergom-Almásfüzitő vasútvonalat, Ugyanebben az évben, nyílt meg aMária Valéria híd Esztergom és a Duna túlpartján található Párkány között, valamint Esztergomban , ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos tel epüléssel az érseki Vitovárossal, Szentamással, és Szentgyörgymezővel.
mert ebben a beszélgetésben ott vagyunk, mi magunk.
Az átlagember " aki "csak " szereti 1-2 versét,
aki őrzi magában pár verssorát évtizedek múltán is,
mert benne van a pár sorban Ő saját maga is.
Mily sok fontosnak hitt, vagy annak mondott
mondatot elfelejtünk az évek során!
S van két három verssora
amit felejthetetlenül viszünk magunkkal
kapaszkodónak, vígasztalónak, megnyugtatónak.
Ebben a beszélgetésben Petőfi esszenciáját kapjuk. Az emberét, a ki rendíthetetlen, aki, nemet mond, aki kiborítja korának politikusait az Akasszátok fel a királyokat versével, s aki ugyanakkor szavaival lecsendesíti a valóságban az egymás ellen felgerjedt embereket.
Petőfi példázata, ikonikus szerepe, személye mindig is a karikatúra világában is megjelent. Az elmúlt 50 év egyik kiemelkedő karikatúrista rajzaiban, kiváltkép. Most viszont egy vadonatúj , színes könyv születetett Petőfi 200 emlékév kapcsán.
Neves írók , irodalomtörténészek gondolataival és Petőfi versek sokaságával-azok illusztrálásával. Vannak már mindenkinek jól ismertek :pl:: Szeptember végén, Anyám tyúkja, Csokonaihoz , de vannak ismeretlenek. mint pl Ebéd után, Éjszakáim, Boldog Pestiek....
Igen élvezetes olvasmány, érdemes olvasgatni, nézegetni.
Csömörön a március 15-e ünnepségeket A Petőfi - a forradalom és szabadságharc emléktáblánál kezdik.
Ilona társunk ezt a márványtáblát is megörökítette nekünk.- Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő / ajándék Petőfi vers most sem marad el! S mi más is lehetne, mint az a Petőfi vers, amelynek egy sorát rávésték ezen emléklapra : Magyar .vagyok...
Az emléktábla Csömör nagyközség önkormányzata által került a mai helyére, a művelődésiház falára. 1998 márciusában .
Ilona, komplett tudósítással tért haza Csömörről, Így most a Petőfi Sándor nevet viselő művelődési ház kapcsán újabb virtuális kirándulást tehetünk e községbe. Annál is inkább mivel oly tanulságokkal szolgál ez a nagyközség, ami példaértékű, érdemes lenne megfogadni / alkalmazni más falvakban városokban is.
Köszönet a képekért, s az ajándék Petőfi vers most sem marad el természetesen, mégpedig megzenésített formában következik most.
A művelődésiház programjaiba bekukkanthatunk FB oldalukon
"800 éves történelmében leginkább a barokk kor hagyott ma is látható nyomot: az 1771-ből származó RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM építtetője a gödöllői uradalom kegyura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) volt, akit a legenda szerint a NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR ) terveivel foglalatoskodva ért a halál. A XVIII. században épült EVANGÉLIKUS TEMPLOM azt az időt hirdeti, amikor a török háborúkat követő elnéptelenedés miatt, a földbirtokos Wattay család evangélikus szlovák lakosságot telepített a községbe. Őket követték a Budáról érkező, szőlőműveléssel foglalkozó német telepesek; oszlopos tornáccal épített házaikat, mint a sváb-tót építészet jellegzetességeit, az ÓFALU PARASZTHÁZAI őrzik. A szlovák hagyományok sikeres közvetítője a több generációs BÁLÓ LIPÓT KULTURÁLIS EGYESÜLET színes népviseletük, népdalaik, táncaik mellett leglátványosabb bemutatójuk az ÉLŐ BETLEHEM Megrendelhető programjuk a SZLOVÁK LAKODALMAS, amely a PÜNKÖSDI FESZTIVÁL - CSÖMÖRI FALUNAPOK májusi, négy napos rendezvénysorozatán is bemutatásra kerül. Gazdag gyűjtemény a népi kultúra tárgyi emlékeit bemutató FALUMÚZEUM A község határában egyedülálló emlékmű a GLORIA VICTIS, amely - elsőként a világban - a kommunizmus közel 100 millió áldozatának és az 1956-os áldozatoknak állít emléket. Egyedi földrajzi érdekesség és természetvédelmi terület a CSÖMÖRI ŐSLÁP (Csömöri-patak völgye) ritka mohafajok, a gyapjúsás, a mocsári nőszőfű, a sárga nőszirom, a Jávorka-fényperje és sok énekes madárfaj élőhelye. Virágból annyi van a vidéken, hogy szirmaikból színpompás, a falu utcái betakaró VIRÁGSZŐNYEG készül az ÚR NAPI KÖRMENET idejére (Pünkösd utáni 2.vasárnap), a kapukat-ablakokat is virágfüzérekkel díszítik, más egyházi ünnepek zenéje is felcsendül a két évtizedes múltra visszatekintő áprilisi CSÖMÖRI KÓRUSTALÁLKOZÓ- ÉS EGYHÁZZENEI HANGVERSENYEN."
Ilona csömöri fényképei is színesítik a község arculatáról alkotható benyomásainkat. Köszönet érte!
AKTUÁLIS PROGRAJAIK:
ZENEISKOLÁJUK emblémája
és a falon lévő emléktábláik
A könyvtár épülete
A hagyományokban,
kulturális értékeik ápolásában gazdag község
bemutatkozó videója
Csömör ősszel,
helyi fotósok alkotásai, példaadó lehetne minden településünknek!
Csömör nagyközség Budapest szomszédja. Kékbusz és HÉV járat is összeköti a fővárossal
Első írásos említése 1135-ből származik, de a honfoglaló törzsek Vaja nemzetségének a birtoka lehetett már korábban is. A tatárjárás idején elnéptelenedett. A Vaj nemzetségből leszármazott Zay család birtoka lett ezt követően., akik egészen a mohácsi csatáig a terület tulajdonosai voltak. A Mohácsi csatavesztés után a Zay család 2 részre válik, egyik oldala az özvegyen maradt Habsburg királyné mellé állt , másik része Szapolyai Jenő támogatója lett.
A törökök ideje alatt a település elnéptelenedett. 1715-től a szlovák és sváb családok betelepedésével új lendületet kap a község élete . Mindkét nemzetiségnek ma is élő hagyományai vannak a községben., pezsgő szellemi és kulturális élettel
Ilona ez alkalommal is lefényképezte a nagyközség néhány műemléket, nevezetességét, melyet most mi is megtekinthetünk. A település címere is Ilona fényképe. Köszönet a képekért is!
Érdemes magunkban számot venni a XIX századi nagyjaink arcképcsarnokát szemlélve, vajh hányat azonosítunk belőle első ránézésre? S mindjárt választ is kapunk, hogy miért is jelentős ez a kiállítás, Miért fontos, hogy a Petőfi születésnek 200. évfordulója alkalmából megálljunk egy kicsit és visszatekintsünk a valamikor tanult, ismert személyekre, eseményekre!
Magyarországról felvett interjút sajnos nem találtam Magyar Árpád István nemzetközileg elismert festővel, színelmélet kutatóval és a színeket gyógyításra használó művésszel. Viszont az erdélyi , és a vajdasági magyarok úgy tűnik számon tartják munkásságát, érdeklődnek iránta, s képesek megszólítani, beszélgetni vele. Így általuk megismerhetjük mi is Őt.
Egy bővebb írott interjú is rendelkezésre áll Kárpátaljai Igaz szó riportere által.:
.jpg)
.jpg)
.jpg)
