Petőfi születésének 200. évfordulóját egy kis falu mégiscsak megünnepli Petőfit egy mellszoborral. Már nagyon szomorú voltam , hogy elmúlik majd ez az emlékév anélkül, Petőfinek lenne szobor állítva hazánkban?
Az elmúlt 150 év-ben elég jelentős számban készültek Petőfiről szobrok, melleszobrok, fali plakettek. Különösen a 100. és 150. évforduló alkalmából . Az idén úgy érzem híján vagyunk ennek.
Csodás , hogy Bogács település szánt arra pénzt , hogy elkésszítessen saját közösségének egy Petőfi mellszobrot . A szobor avatása pár nap múlva június 22.én lesz, viszont ezt megelőzte most az Eger TV egy interjúja a mellszobor alkotójával. Gódor Gáborral .
Az interneten szörfölve akadtam erre a szívmelengető riportra, melyben msot először blogunk történetében , az alkotóval készült beszélgetésből ismerhetjük meg az alkotás folyamatát.
Bogács nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik ami gazdagot jelent A község Eger és Miskokolc között a Bükk aljában található (Egerhez közelebb) A terület az őskor óta lakott, az itt talált kőszerszámok bizonyítják. Először 1248-ban említik a települést Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18.században népesült be újra.
Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban még három . A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat
A vajdasági, 25 részes Petőfi 200 programsorozat lassan a végére ér. Óbecséről (Becej) indult, s minden alkalommal más helyszínen Petőfihez, vagy a szabadságharchoz kötődő emlékhely képeinek aláfestésével került sor Mészáros Gábor színész előadásában 1-1 Petőfi vers előadására.
Ismert versek és kevésbé ismertek kerültek ebbe a 25 részes sorozatba. A mostani azonban nem vers, mégcsak nem is Petőfi írta levél, hanem édesapja és édesanyja írta levél, unokájuk megszületése alkalmából.
Több verse is elhangzott már blogunkban, amelyből megismerhettük Petőfi szeretetét, ragaszkodását szüleihez. Most azonban abból kaphatunk ízelítőt, hogy a szülei, milyen szeretettel fordultak menyükhöz és unokájukhoz .
"A Mozdulj! Petőfi! vajdasági programsorozat Petőfi nyomában című videósorozatának huszonnegyedik részében két szerémségi településre, Dobradóra és Nyékincára utazunk. Nyékincán a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületnél járunk, ahol megtekintjük az épület falán elhelyezett Petőfi-domborművet. A költőt ábrázoló domborművet Huszár Andrea Magdolna visegrádi szobrászművész ajándékozta a helyieknek. Huszár Andrea Magdolna és férje a 2015-ös Babba Országjáró zarándoklat alkalmával látogattak el Nyékincára, ahol a szobrászművész élményeiből ihletet merítve nekilátott a Petőfi-dombormű felvázolásának. A nyékincai Petőfi-domborművet ünnepélyes keretek között, 2016. augusztus 20-án, Szent István napján avatták fel.
A videóban Id. Petrovics István és Hrúz Mária Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának írt levele hangzik el.
Előadja: Mészáros Gábor
Zene: Pálfi Ervin
Fogadják szeretettel!"
Ilona lefényképezte a Petőfi nevét viselő általános iskola főbejáratát és tábláját. is, gyarapítva a Petőfiről elnevezett intézmények sorát blogunkban.
A Petőfi Sándor utcában áll. A Petőfi Sándor Általános Iskola.Köszönet érte. Természetsesn a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik: Vizen
Sajnos azt nem sikerült kiderítenem,hogy mióta viseli Petőfi nevét, az intézmény. Az 1950-es évek végén már biztosan Petőfi nevét viselte, mert az iskola fb oldalán megosztott egykori tablóképeken Petőfi neve áll. Az épület maga csaknem 100 éves , több néven üzemelt korábban.
Lackfi János (sz 1971)
József Attila díjas
költő, író,
műfordító, tanár,
fotós
Ilona készített útja során jónéhány fényképet, Esztergom utcáit járva. Íyg ízelítőt adott a város hangulatáról is.Köszönet érte!
Keszthelyiné Solymosi Ilona Esztergomban két emléktáblát is fényképezett nekünk. Nagy köszönet érte és a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik. : Az ítélet
Az egyik emléktábla a költő születésének 150. évfordulójára állítatott a Hazafias Népfront Városi Bizottsága által. A Petőfi Sándor Általános Iskola falán került elhelyezésre.
A másik egy kokárda adományozásra emlékezve állít emléket Petőfinek és Hajós Kálmán úrnak aki Petőfitől kapta a kokárdát (melyet bizonyára női kezek készítettek el). Az átadás időpontja is olvasható 1849 június.
Ilona Esztergomban eredt Petőfi utca felfedezésre. S oly különlegsséggel tért haza (megntcsak) amiylenenl eddig mg sehols em találkoztunk. A lefotózott utcatáblákból elsőre úgy tűnik, hogy sok petőfi Sándor utca lehet ott. Ami terészetesen lehetelen, hiszen egy teelülsen (Budapesten egy kerület belül) minden utcanév csak egyszer fordulhat elő.
természtesen Esztergomban sincs másként, Egy petőfi Sándor utca van,melyen virtuálisan is végigsétálhatunk a google maps segítségvel :Petőfi Sándor utca.
Ilona kérdezősködött, hogy miért van akkor Újfalu, Aranyhegy, Szen Anna, vagy Csutimonostor a táblákon? Ugyanazon utcán járva. Azt a válszt kapta, egy idős ott lakó hölgytöl, hoyg kezdetben nem voltak utca elnevezések, hanem egymástól megkülönböztethető területekre tagolódott a város. Íg határozták meg helyüet maguk és az idegenek számára is. Azért, hogy történelmüknek ez a szelete ne vesszen el, utcanévtábláikon megőrizték a területi összetartozást / elkülönülést. Utcanévtábláik egyébént is igazán esztétikusak, egyediek, szépek. Ilona talált még ezen túl egyéni házszámtáblákra kőbe vésve, fémdomborítottal, rézlapon megjelenővel.. nagy köszönet ére és kösző/ajándé Petőfi vers most sem matrad el : Mért nem születtem ezer éve előtt?
Esztergom város területe már a prehisztorikus időkben is lakott területnek számított. A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén. A magyarok megérkezést követően Géza fejedelm 972-ben új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.A legenda szerint itt születt fia Vajk, későbbi I István Királyunk. aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá.
István uralkodása alatt a város a Magyar Királyság érseki központja lett. A Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről,Szent Adalbert -templomnak neveztek el.
A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött, a királyi várost több külváros vette körül.
1198-ban Imre király a várost azérseknek adta. Az 1200 években IV. Béla Esztergomot érintő intézkedéseinek hatására a városias fejlődés újra megindult. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították,de a fellegvárat nem tudták bevenni.
Esztergom a XV. században főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát, köszönhetően a főpap gazdag udvartartásának. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek, ismert tudósok és művészek.
Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök , és az esztergomi szandzsák központjává tették. Ekkor több minaret, dzsámi és török fürdő épült, melyeket ma a vizovárosi őriz. A Végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmvel
A török hódításkor elmenekült az érsekség. Csak 1820-bantért vissza, majd két évre rá,benmegkezdték a bazilikaépítését, melyet1856-banszenteltek fel. Az eseményenFerencz József és Liszt Ferenc isrészt vett, utóbbi erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misecímű művét, amelyet ő vezényelt a bemutatásakor.
Az1848/49-es szabadságharc akatt 1c alatt Kossuth Lajos és Szécheyi István is is megszálltak a városban,majd 1849 április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal. 1886-ban betagolták esztergom vármegegye rendszereébe, megsünteteve szabad kiráyi vársp s státuszát. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1891-ben átadták az esztergom-Almásfüzitő vasútvonalat, Ugyanebben az évben, nyílt meg aMária Valéria híd Esztergom és a Duna túlpartján található Párkány között, valamint Esztergomban , ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos tel epüléssel az érseki Vitovárossal, Szentamással, és Szentgyörgymezővel.
mert ebben a beszélgetésben ott vagyunk, mi magunk.
Az átlagember " aki "csak " szereti 1-2 versét,
aki őrzi magában pár verssorát évtizedek múltán is,
mert benne van a pár sorban Ő saját maga is.
Mily sok fontosnak hitt, vagy annak mondott
mondatot elfelejtünk az évek során!
S van két három verssora
amit felejthetetlenül viszünk magunkkal
kapaszkodónak, vígasztalónak, megnyugtatónak.
Ebben a beszélgetésben Petőfi esszenciáját kapjuk. Az emberét, a ki rendíthetetlen, aki, nemet mond, aki kiborítja korának politikusait az Akasszátok fel a királyokat versével, s aki ugyanakkor szavaival lecsendesíti a valóságban az egymás ellen felgerjedt embereket.
Petőfi példázata, ikonikus szerepe, személye mindig is a karikatúra világában is megjelent. Az elmúlt 50 év egyik kiemelkedő karikatúrista rajzaiban, kiváltkép. Most viszont egy vadonatúj , színes könyv születetett Petőfi 200 emlékév kapcsán.
Neves írók , irodalomtörténészek gondolataival és Petőfi versek sokaságával-azok illusztrálásával. Vannak már mindenkinek jól ismertek :pl:: Szeptember végén, Anyám tyúkja, Csokonaihoz , de vannak ismeretlenek. mint pl Ebéd után, Éjszakáim, Boldog Pestiek....
Igen élvezetes olvasmány, érdemes olvasgatni, nézegetni.
.jpg)
.jpg)
