István gyűjtéséből: Pázmándfalu, Petőfi útjának jelzőtáblája a következő kirándulásunk színhelye. Nagy köszönet érte! Virtuális sétát most nem tehetünk, mert a google maps-os a utó nem járt benne. Köszönő /ajándék Petőfi vers viszont most is van, a : Két vándor
Pázmándfalu : nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. . A falunak több gazdája volt: a győri várszolgák és udvarnokok mellett megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat is. Helységként először 1240 -ben és 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. A török uralom alatt elpusztult, de utána újjáépült. Szláv és német ajkú jobbágyságot betelepítve
A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A templomot illetve a plébániát a 14. századtól említik. A győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. a faluért 2 évszázadon át, mely a győri püspök győzelmével ért véget a 18. században
Az 1848 után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárént közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be- és kiköltözés a faluba.
A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. .
A mai templomot 1753-ban építették fell. A református egyház hívői 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. amit földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Gergő Bálint volt. református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója.(élt 1647-1698)
Istvántól újabb utcatábla fényképeket kaptunk. Nagy köszönet érte, annál is inkább, mert most kis falvakkal fogunk ismerkedni, melyeknek nevét -ha csak, nem környéken élünk- valószínűleg nem is hallottunk. Az első : Töltéstava és Petőfi utcája, amelyen a képen is láthatón végighalad a települést más falvakkal összekötő műút. A köszönő/ ajándék Petőfi vers, természetesen most sem marad, előbb tegyünk egy kis virtuális Petőfi utcás sétát ezen a szép nevű falucskán, melyen haladva, látható, hogy minden utca jelző tábla ilyen szép kék lapú, fehér betűkkel. Kék-fehér utcatáblákkal már találkoztunk jónéhány helyen, de ilyen intenzív királykék alappal még nem
Virtuálisan is végigmehetünk a hosszú Petőfi utcán, mely az egész településen áthalad
Ez a vers is elbizonytalanított, valóban Petőfi írta? S igen!.
A CSAVARGÓ
Önkénytelen az ember, Mindenre születik, Mint a magasb hatalmak Ott fönn elvégezik. Fölöttem is határozott Az égi végzemény: Csavargónak születtem, Csavargó vagyok én.
Betérek Debrecenbe Bolond Istók gyanánt, S tovább megyek, ha ittam Bort és öleltem lyányt. Ma itten, holnap ottan, Csak ez az élemény... Csavargónak születtem, Csavargó vagyok én.
Igaz, most a cudar sors Rútul bánik velem: Lekötve hívatalhoz Tengődöm egy helyen. De nem tart ez sokáig, Igy biztat a remény; Mint voltam eddig, újra Csavargó leszek én.
TÖLTÉSTAVA mai területe 1934.. január 1-jén vált ki Pér község területéből, és ekkor alakult önálló közigazgatási egységgé. A település három nagyobb puszta egyesüléséből (Töltéstava, Táplány-puszta, Söptér-puszta) fejlődött önálló községgé.
A kelta uralom alatt már lakott hely volt és gazdag leleteket találtak, valamint találtak római kori villa maradványait is.
már 1200-ban a Töltési család fészke volt és az 1600-évek elején is még bizonyítottan vannak birtokai itt.1638-ban viszont már a Pannonhalmai Apátság jószágkormányzója is szerepelteti egy részét birtokjogként.
Az 1828. évi hiteles adatok szerint tanya: 35 lakóháza és 247 lakosa volt, A következő 100 évben ez megduplázódott, mára viszont már 2700 fő talált itt otthonra.
A községnek rendkívüli nevezetessége is van: A Kimba Elefánt Park egy egzotikus élmény Európa szívében, amely állatkerttel, szafarival és vidámparkkal várja a látogatókat!https://gotravel.hu/latnivalo-kimba-elefant-park
Minden Petőfi utcatábla és szobor ad valami rendkívüli élményt. Nagy - nagy köszönet küldőiknek, akik által ily tartalmas, szép felfedezésekben van részünk!
Ilona tatabányai kirándulásán sok szép képet készített, köztük a Petőfi S. utcán végig sétálva a utcatáblákról is. Nagy köszönet érte.! Természetesen köszönő/ajándék petőfi vers is következik mindjárt, de előbb gyönyörködjünk egy kicsit az egyéni utcatáblákban. Látható, hogy a tulajdonosoknak fontos volt, hogy egyéni ízlésüknek megfelelően saját maguk készíttetsenek /készítsenek házszámuknak táblát. (Budakeszi Petőfi utcájában tapasztunk eddig hasonlóan sok egyedi házszámtáblát) .Jóérzés látni, hogy a tulajdonosok büszkeségüket/ szeretetüket lakóhelyük iránt így is kifejezik.
A google térkép alapján Tatabánya kertvárosi részében található a Petőfi utca és virtuálisan is végigmehetünk rajtaVirtuális séta
Tatbánya történemével való ismerkedés nem a távoli múltba visz bennünket, hanem a "létező szocializmus" idejébe.
"Itt és
ebben az esetben emberek által lakott kisebb településekről van szó.
A táj emberekkel történő benépesülése rendkívül színes elegyet hozott létre.
Szlovákok, németek, magyarok együttélését, kulturális értékeik, életmódjuk közeledését.
A bányászkodás megjelenése újabb kultúrával gazdagította a tájat, s a szénre
közvetve és közvetlenül települt iparágak, a két világháború között kiépült gazdasági koncentráció jelenléte már a városi lét csíráját, kibontakozási lehetőségeit is magában rejtette.
A lényeges
adottságok felismerését követhette tehát az 1947-es belügyminiszteri rendelet a
várossá alakulásról. Az összefogás elvben nagy lehetőségeket biztosított az itt élő emberek számára.
Ám hamarosan az ember lehetőségei országos léptékben váltak hamissá, eltorzítva ezáltal a helyi társadalom értékeit, kapcsolatrendszerét.
. Miközben egyfajta megalomániás növekedés következett be,
az emberek nem igazán hozhatták létre közösségüket, s nem igazán alakulhatott
ki a partneri kapcsolat a térség városaival, közösségeivel sem. Eközben a város
lakossága megduplázódott, de az itt élő emberek kulturális sokszínűsége visszafojtott maradt, s csak érintőlegesen, a felszínen találkozhatott az ország minden
részéről ide költöző emberek szokásaival, értékeivel. A magyarországi új városok az államszocialista várospolitika kifejező eredményei magukon viselik a centralizált tervezés minden kedvező és kedvezőtlen
következményét.
Az ötvenes években szinte csak róluk hallani, ők a példaképek, az ún. szocialista
városok. Itt épül a legtöbb lakás, ide jön a fejlesztési pénzek többsége. A hetvenes
évek már a trónfosztás időszaka: a gazdasági, társadalmi problémák nyilvánvalóak. A nyolcvanas években pedig már csak azt hallani: hogy gazdaságilag kátyúba vitték az országot, hogy nem voltak humánus céljaik, csak ideológiai
jelenségek voltak. Ma már alig esik szó róluk". http://mek.niif.hu/09600/09626/09626.pdf
Ilona képes beszámolója nem ért véget az utcatáblákkal. Készített fényképeket az útja során látott szobrokról, emléktábákról is. Nagy köszönet érte! Íme: Annál is inkább fontos ez, mert Tatabányáról nem találtam egyetlen olyan városbemutató videót sem, amely tájékoztatna a város építészeti értékeiről, történelméről teljes egészében. Csak részeltek vannak egy-egy területről.
Színháza: Jászai Mari SzínházéAzóvárosi NépházTatabánya „egyedi védett építészeti értéke”
Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, épült föl . Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok megsemmisültek – bizonytalan. 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezettbányásztiszti kaszinó. Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.
Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található itt
A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán
A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1szai_Mari_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
István által következő Petőfi utca látogatásunk Telekgerendásra visz. Nagy köszönet érte, s a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el termesztésen: A tavaszhoz
A nyílegyenes , végtelen hosszúságónak tűnő, rendezett utcán virtuálisan is végigsétálhatunk a Google maps segítségével. Érdemes is megtenni, hogy láthassuk a takaros portákat, !Petőfi utca
Telekgerendás azon kevés községünk közé tartozik, ami nem Békéscsaba részeként akart élni, , hanem épp ellenkezőleg kivált kötelékéből. 1952-től lett külön település. A címerében is megjelenő temploma is igen fiatal, 1991-ben épült. A község közműkiépítése a mai napig folytatódik. Így -bár szokatlan, hogy közkút avatás legyen a kiemelhető tudósítás Telekszentandrásról, a videóbejátszáson . De ez számukra igen jelentős esemény volt, így mindenképp érdemes megörökíteni az utókornak.
A másik videó is legalább ennyire furcsa eddig videóinkhoz képest. Az ősziárpatábla mellett álló beszámoló arra hívja a figyelmünket, hogy e terület mezőgazdasága, a község fő jövedelemforrása!
Anikótól, az Olasz -Magyar Kulturális Egyesület egyik referensétől kaptuk ezt a plakátot! Jó érzés, hogy Olaszországban is megemlékeznek, Petőfi születésének 200. évfordulójáról. Helyszíne a Bolognai Nemzetközi Zenei Múzeum. http://www.museibologna.it/musica/documenti/56398
Nagy köszönet e remek, és felemelő hírért!
S természetesen a köszönő/ajándék is következik: Lennék én folyóvíz
A zenés-verses estet
Roberto Ruspanti író,
műfordító és irodalomtörténész
– évekig a Corvina Kiadó olasz lektoraként dolgozott
Novaj határában kora bronzkori és honfoglaláskori régészeti emlékeket találtak. Első okleveles említése 1275-ből való A falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, s melyet a török pusztítás után újraépítettek. Novaj az Egri Püspökség birtokához tartozott 1430-tól a legújabb időkig. 1552-ben a törökök felégették, de újra népesült. Ennek a kornak emlékét őrzi a faluban felállított faragott kemény kőből készült ismeretlen korú úgynevezett török emlékmű.http://novaj.hu/ez-egy-minta-oldal-2/telepules-tortenet/
A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri Minaret.
1713-ban és 1722-ben az egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerződést adott ki 1754-ben már a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt.
Az 1848-as szabadságharc céljaira a templom egy használaton kívüli harangját, -melyet addig a paplakban őriztek mérete miatt- felajánlották.
A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja, melynek megalakulását a palóckutatás segítette 1971-ben.
A novaji asszonyt : Tudós Katit, nem csak Gárdonyi Géza örökítette meg novellájában, hanem az Egerbe vezető út mentén emelt kőereszt a mai napig őrzi emléket
S hamár kitekintést tettünk a világba olvasóinkat keresve, illik a végére egy magyar- ghánai nemzetiségű előadónő Petőfi : Egy gondolat bánt engemet versének, ghánai tájon történő felvétele. Elvíve általa Petőfi versét, hangulatát az emberiség bölcsőjébe is:
.jpg)
