Találtam egy videót a neten, amelyben Székelykeresztúr Petőfi 200-áról szól. Kisit össze is foglalja Barabara és álatala a mi élményeinket. vannak benen új információk is , amik eddig nem szerepeltek a bejegyzásekben. Egyuttal képet kapunk az Ő ünneplésükről.
Amikor az előző bejegyzéshez akjándék/ köszönő Petőfi verset kerestem , először a most következőre találtam rá. Mivel zenéset szerettem volna, tovább böngésztem a neten, s megtaláltam, amit az előzőbe betettem. Viszont olyan szépen mondja--szavalja el Polyák Anita, hogy úgy éreztem, mindenképp jó lenne a Petőfi versek felvételeinek sorába beletenni.Remélem tetszik majd Nektek is!
Barbara záró képei Petőfi "körtefájának" klónjánál készültek. Hozhatott körtét is a fáról, így annak a fényképét is mellékelte.
Igyekeszem szószerint visszaadni, amit Barbara eémesélt: A Gyárfás kúria kertjében álló körtefa alatt írta Petőfi utolsó versét : az Egy gondolat bánt engemet -et. A fát nagy tiszteletben tartották a helyiek, Utolsó éveiben kopjafákkal vették körül, hogy védjék, de az elhalását nem tudták megakadályozni. A még élő fáról egy hobby kertész elvitt egy kis ágat az 50-es-60-as években talán,és a saját kertjében beoltotta egy vadkörte alanyba. A klónozás sikerült, a fa ma is megvan. A Gyárfáskúriában találhatő Petőfi körtefája, tehát az erdeti pontos mása/klónja, attól a fáról kapta a átoltást amelyet , a fent említett hobby kertész körtefájáról van.
Amit a helyek féltő szeretettel óvnak, védenek és TISZTELNEK.
A remek fényképen, amin Barnbara megörökítette az emléktáblát is, Kányádi epigrammája olvasható. Az emléktába még az elhalteredeti mellé ültetett ( de még nem a klón) körtefa mellé készült 1969-ben. A márványtáblába Széll Mózes kőfaragó mester véste be a verset.
A köszönő /ajándék Petőfi vers Barnbarának és magunknak is, Petőfi egy másik ikonikus verse:
Ráadásként pedig rövid fényképes, énekes városbemutó e virtuális kirándulásunkról
ui. Az alábbi linken nagyon részletes, gazdag írás található, melyből az is kiderül, hogy bárki kaphat az erdeti klónról oltóágat, s tagja lehete a Petőfi körtefája baráti körnek is
A hobby kertész: Farkas Ferenc , akinek köszönhető, hogy a kiszáradt körtefa helyet ma is élő /termő körtefát védhetnek, őrizhetnek a Székelykeresztúriak.
Érdemes megemlíteni az eredeti klón helyét: Nagykede-t is ,
és egyuttal kicsit bemutatom a települést is.
Nagykede / Chedea Mare Románia Székelykeresztúrtúl 5 km -re fekszik, ikerfaluja, Kiskedemellett. Nevét egy régi személynévtől kapta 1436-ban (Nem csodálkoznék ha az ősmagyar kende/kündü szavunk lenne az alapja. de ez csak én gondolatom:-)
A felvétel, -ahogy ők mondják- az ÁTALAKULÁS után készült, a falvak elnéptelenedésnek időszakában . Remélem azóta megfordult a tendencia, de én újabb vidót nem találtam.
Barbara körútjának következő állomása Székelykeresztúr volt , mely sok Petőfi emlékkel, büszledik. Többek közt a Gyárfás kúriával, amely a legenda szerint Petőfi utolsó estéjének színhelye volt, s ahol népes társsaság gyűlt össze a tiszteletére. Itt írta utolsó versét, s erről a napról maradt meg utolsó emlékkönyvi beírása amit a család fiatal lányának emlékkönyvébe írt.
Székelykeresztúrt / Cristuru Secuiesc-t már 1332-ben említik először a pápai tized jegyzékben, de régészeti sírleletek a XI . századi lakosságot azonosítottak. "Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták" 1459-ben már mezővárosi ranggal rendelkezik, amelyet 1886-ig meg is őrzött. 1559-ben Izabella királynékiváltságlevelet adományozott a városnak. Plébániatemploma késő gótikus emlék, melybe építési évként , az egyik zárókövön 1458 van belefaragva. "Lakosságának legnagyobb része földműves és kisiparos volt; ez utóbbiak a várost az egész vidék kisipari központjává tették. https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr
Petőfi Sándor kultusza
Székelykeresztúr lakóinak az irodalom iránti érdeklődését sajátosan határozta meg a helyiPetőfi-hagyomány, amely szerint a költő nem esett el afehéregyházicsatában, hanem sebesülten eljutott Keresztúrra, ahol egy csűrben húzta meg magát és ott halt meg, a csűr gazdája pedig, a szabadságharc leverését követő rémuralom idején megtorlástól félve, ott temette el a csűrben. A 19. század végén – a gazda vallomása alapján – kihantolták a földi maradványokat, s bár az antropológus szakértők egyértelműen megállapították, hogy nem Petőfiről van szó, az ünnepélyes újratemetés után, a timafalvi temetőben „Petőfi Sándor. 1849–1902” feliratú sírkövet helyeztek el a hamvak fölött. Ez a sír ma is a helyi Petőfi-kultusz kegyhelye."
Barbara igen gazdag fényképsorral rögzítette magának és nekünk is egyuttal mindazt amit e Petőfi Sándor emlékház összegyűjtött az elmúlt 150 év alatt. De elsőnek Barbara fényképeit vegyük sorra, melyek igazán jó ízelítőt adnak arról, hogy milyen komolyan kultuszsa van itt Petőfnek.
Egészalakos szobor is áll itt Petőfiről , meylet a 150-es évfordulón avattak fel, amely abban is különleges, hogy egyfajta jóvátétel a magyar állam részéről, az innen 1922-ben "megmentett" szoboról még a Horthy korszak idején. A szobor ideszállítása közben több erdélyi városban is "magállt" ahol harangszó fogadta és búcsúztatta is. https://www.kozterkep.hu/4053/petofi-sandor#
Fehéregyháza / Albești nevét fehér falú templomáról kapta , Segesvár mellett -azzal mamár összeépülve helyezkedik el. A XIII századig székelyek népesítették be majd szászok telepedtek meg területén. A XVI.száázadban, háborúk és pestis járvány sújtotta.
1662-ben Kemény János Magyarerőmonostori erdélyi fejedelem seregei kiúzték a török seregeket Segesvárról.
1849. július 31.-én Itt állt fel BeM serege és innnen idnultak a segesvári csatába. A csata "délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, ráadásul felhőszsakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. Kb. 400 magyar honvéd esett el és 900 esett fogságba. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le."
Újra Petőf emlékek nyomában. A blog statisztikájából látszik, hogy az érdeklődés még mindig megvan Petőfi és öltészete iránt.
Barbara , már indulása előtt hírt adott róla, hogy kirándulásának egyik fő pontja lesz a Petőfivel kapcslolatos emléktáblák, szobrok lefényképezése. S így is lett. újabb 3-4 részes sorozat következik tehát. Elsőként at Ispánkúton - Fehérgyarmat része- található nemzeti színű szalaggal elhalamozott Petőfi emlékmű fényképe dobogtathatja meg újra a szívünket. Nagy köszönet érte Barbarának! Jó visszacsöppeni újra a két évet felölelő Petőfit felfedező utazásainkba.
Nyugati oldal (1969)
Hunyadi László (sz: 1933)
szobrász művész
Az emlékmű nyugati oldalán van, és 1969-ben készítette Hunyadi László szobrászművész
A köszönő- ajándék Petőfi vers most Barbarának és mindannyiunknak nem vidám, viszont mivel itt látták utoljára éve Petőfi Sándort talán ide illő. Annál is inkább, mert máig nem tudni, hogy hol nyugszik a teste. (Erről már volt szó korábban). Minden esetre a vágya, hogy csatában fejezze be földi pályafutását ,a legenda szerint itt megtörtént. Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemet
Fehéregyháza / Albești nevét fehér falú templomáról kapta , Segesvár mellett -azzal mamár összeépülve helyezkedik el. A XIII századig székelyek népesítették be majd szászok telepedtek meg területén. A XVI.száázadban, háborúk és pestis járvány sújtotta.
1662-ben Kemény János Magyarerőmonostori erdélyi fejedelem seregei kiúzték a török seregeket Segesvárról.
1849. július 31.-én Itt állt fel BeM serege és innnen idnultak a segesvári csatába. A csata "délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, ráadásul felhőszsakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. Kb. 400 magyar honvéd esett el és 900 esett fogságba. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le."
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
.jfif)
